Szlankó István: Hogyan emlékeznek Kossuth Lajosra és a szabadságharcra Tiszaföldváron? (Tiszaföldvár, 1992) / 0645-1996

- 5 „Kossuth Lajos nhazákfiához 1868 Mart. 8-án küldött Memorandum /:Váry Szabó Sámuel Úrtól:/ Halhatatlan érdemli nagy hazafi ! Ön polgári dicső pályája, minden erényei , minden keservei, a hontalanság távolából is aczéltükörként ragyognak a magyar nép epedő és esdő szemei előtt . j Ez aczéltükörben látják és olvassák epedő szemeink , miként ön nagy lelke eszmevilágában a nap : édes magyar nemzetünk ; nap, arany sugaraival körülövedzi Önnek egész lényét f ragyogó napláng Ön előtt a magyar nemzet, abban Ön is lánggá olvadva . Ez aczéltükörben láttuk és látjuk a derülő hajnalt, amely negyeofélszázados éjszaka után dicső fényben kelt és kel a nemzet egére s a sötétségben tengett népek szemeiről a vakság homályát eloszlatja. Ez aczéltükörben láttuk és látjuk a szivárványt, mely a szent hajdan népeinek azt hirdeté, hogy Isten nem fogja többé vizözönnel elboritani a földet, s nekünk azt, hogy nem boritandja többé sötétség a népek szemeit. Ez aczéltükörben láttuk , olvastuk és megtanultuk, hogy Isten még világteremtéskor maga ülteté a szabadság fáját, s bár az emberi gonoszság , fanatismus, lelki sötétség véresőkkel öntözé azt : mindazáltal oly terepély élőfává kell annak növekednie, hogy századokon át fogamzott bimbói kinyiiván , egy egész világot boritson el diszes lombjaival, s a kiontott ártatlan vérért a kiszenvedett népeknek dúsan teremje áldott gyümölcseit. í