Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

32 Azonban niDa volna ezeket a szórványos esetedet terjeszjieuésként értékeim, ami megalapozatlan és jcorai megállapj-tasokat eredményezne. E szélsőséges előfordulási aua^Oüiat csajs. fenntartásokkal, és igen óvatosan szabad kezelnii Összegezve; A területre matricumi hatás csak egyes időjárási tényezők esetén érvényesül /széljárás, időjárási front például/ mely egy® fajojc példányainak a megjelenését eredményezheti. Ezek a az esetek többségében a megfelelő ökológiai feltételek hiányában megtelepedni nem tudnak. /Példaként megemlitem újra a lombfogyasztók között elemzett Bpione paralelláriát, melynek az 1979-ben fogott négy példánya után a következő években ugyanazon a területrészen már hiábarakerestem,/ Ezek a fajok tehát a helyi faunának csupán a szinező elemei. 6./ Az általános faunaelemzéstem utolsó csoportját azok a fajok képviselik, melyek az un. vándorlepkék körébe tartoznak. Ezeknek az igazi hazája nem Magyarország, hanem elsősorban a Mediterráneum, és Afrika északi partvidékei, ahonnan minden év bizonyos időszakában, mint a vándormadarak, szinte meghatározott útvonalon elindulnak északibb tájakra. Eközben tengereken és hegyeken kelnek át, némelyek egészen Skandináviáig elszáguldoznak. Közben a megfelelő biotópokban rendesen gondoskodnak a következő nemzedékről, esetleg még tovább repülnek, majd elpusztulnak. Az uj helyen kikelt populáció azután mikor eljön az ideje, újból megindul, ezúttal délnek, vissza az őshazába. Természetesen ez a folyamat nem enyire egyszerűen zajlik le, itt esi*pán az évről-évre visszatérő jelenséget vázoltam. A vándorlások felfcí tételezett okairólaz egyes fajok útirányáról itt most had ne húzzam az időt, ezért e fajok csoportok szerinti felsorolását szintén mellőzöm. A részletekbe bocsátkozáshoz egyébként is a rendelkezésemre ál]ú adatok nem elégségesek, ilyen megfigyeléseket tulajdonképpen nem végeztem. Az olyan közönséges vándorfajokat mint az Autografa gamma,