Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

33 Heliotis viriplaca és csutosa, továbbá SSocia ip&ilon, Mythimna vitteliiia vagy a helyi fejlődésü második nemzedéke révén ősszel nem ritica Herse convulvuli, -meg sem fogom. Viszont a gyűjteményemben meglévő ritkább vándorokat azért megemlitem; ezek a Nycterosea obstipata, Peridroma saucia, Aherontia atropos, Gfelerio lineáta livornica. Mint azt megjegyeztem a ritkább un. Sibilla areáju fajok is itt kerülnek megemlitésre. Ilyenek a Gyclofora orbicularia, Aplasta ononaria, Porfirinia parva, Eotedes minima, Gallopistria juventina, Proserpinus proserpina . Vannak úgynevezett terjeszkedő l'ajok is, melyek közül ki Kell emelnem a Lygris mellinata fajt, mely neic a Kárpát-medencébe történt behatolása óta igen gyors a térhóditása. Hazai előxordulásáról a szakirodalom először 1971-ben tesz emlitést, ujabb adatait 1978-ban találjuk,de ekkor már meghódította az egész Dunántult, s ott többfelé gyakori lett. Azóta előkerült már a Mátrából is, és valószínűleg az axxöldön ia megvetetne a iabat. Eddig csupán a Tiszától D.-IK.-re eső részekről nem került még elő. 1979-ben megjelent a gyűjtőterületemen is, azóta már több példányát gyűjtöttem. Itt elsősorban a homokon adottak az életfeltételei. A főbb faunacsoportok e területrészenkénti éá^bomponensehkénti elemzése szerint tehát a helyi fauna igen heterogén! Ez részint azzal magyarázható, hogy egy un. átmeneti sáv, ütközési zónában foglal helyet az É-i hegyvidék,pontosabban a Mátra és a Nagyalföld, illetve a Duna-T. közti homokterület között. Had jegyzem meg, hogy az ilyen átmeneti élőhelyek mind a növényzet, mind az állatvilág összetétele, illetőleg történetük és mai állapotuk tekintetében az összes között a legtágabb kutatási teret nyújtják és a legtöbb eredménnyel kecsegtetnek. Tehát a lepkefauna gazdagsága a Zagyva-medence földrajzi elhelyezkedéséből felszínének és vegetációinak sajátos kialakulási kö-