Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996
25 Ide kapcsolódik közvetve ugyan a zuzmó,avar és egyébb szerves növényi irmelékeken felnövő gajok csoportja.Eddigi gyűjtéseim szerint általánosságban gyakoriak a különböző apró sávosaraszolók,egyes karcsubaglyok és zuzmószövők. Ritkábbak az un kémény seprőlepke, a fehér4 sávos zuzmóbagoly és rokonai. Tapaztalatom szerint a Csipkés zuzmóbagolylepke pedig inkább a homoki erdősávok szélén és tisztásain került eddig elő több példányban. 3*/ Más a helyzet az ősi,löszpnsztai-lejtősztyeppi fajok,esetében. A pleisztocéni szinte egységes lösztáfa&Bóból már csak a vizsgált területen kivül,illetve annak legnyugatibb részén roncsokban találni a felszinen. Természetszerű következmény tehát hogy az átalakult ökológiai adottságok e fajok megritkulását vonta maga után. A tágabb türésü,alkalmazkodóképesebb fajok ma sem ritkábbak mint egyéb elemek,-pl a szarkalábbagoly,pusztai földibagoly,aranysárga sávosarasz olólepke.Nem mondható ugyanez el a kakukkszegfűn és egyes őszirózsán felnövő csuklyásbagolylepkéről a Cucullia lychnitis és asteris4 ről ,továbbá szürke és hamvas földibagolylepkéről.Ugyanakkor az Buxop hastifera és társai esetében inkább a területről való eltűnésük veszélye forgg fenn» Egyes szubmediterrán pontusi lösz-sztyepp elemek mint például a pusztai lándzsásbagoly,térképbagoly és diszes medve lepke pedig már nemis kerültek elő. Egyelőre ugyan a Barna medvelepke helyi bizonyitó példánya még nincsen a kezembe^íéTaz egyes gyüj- j tőhely környékén 1980.VI.2-án hárman is láttuk,Dr.Gozmány László, * 4 « —-• — Dr.Ronkay László és én.Faunalistámon ugyan szerepel^. jenan r a J?éldányt nem sikerült ugyancsak ügettem utánna. Faunisztikai szempontból legjelentősebb a Sidemia zolikof10' 4 két példányának előkerülése, A fajt Kinderrmann Lajos Budán/gyűjtött példánya nyomán irta le Freyer bécsi lepkész 1834-ben.Mindeddig igen kevés helyen gyűjtötték Közép-európa keleti részén.Hazánkban is sókan keresték,de nem sikerült nyomára bukkanni.Ezért Kovács Lajos / 7
