Kocsis Emília: Gondolkozzunk el egy önkormányzat szociálpolitikájáról! (1996) / 634-1996
43 aci tására a költségvetés nem fejkvótát. 1991-ben Tiszaföldváron is bezárt a bölcsőde. A látszólag "gazdaságos" megoldás, a gyerekek elhelyezése az óvodában. Gazdaságos, mert az óvodások ellátásához már kap az önkormányzat költségvetési támogatást. Ez a megoldás azonban tovább növelte az óvodák zsúfoltságát (115-135 %-os a feltöltöttség) ugyanakkor nem eredményezett munkaerő megtakarítást. A 2-3 évesekkel csak külön csoportban lehet foglalkozni (8-17 fős csoportokat alkotnak), sokkal több személyre szóló gondoskodást igényelnek mint az óvodások, többször betegednek meg. Nem megoldott a még nem szobatiszta gyerekek elhelyezése és azoké, akikkel a verbális kommunikáció még nehézkes. Az önkormányzat nem könnyen hozta meg ezt a döntést, de a többség szavazatát végsősoron az motiválta, hogy a bölcsőde teljes költségvetése az önkormányzatot terheli, akkor meg kell szüntetni! Ehhez a gazdasági megfontoláshoz már csak kevés ideológia és demagógia kellett és máris gyerekcentrikusnak látszott az érvelés! "Maradjon az anyja a gyerek mellett!" "Akinek gyereke van örüljön, hogy mellette lehet, ne adja a közösbe!" "Majd segítünk azoknak akik nem tudják elhelyezni a gyerekeket!" Miután az óvodák férőhelykorlátai rugalmasan értelmezett korlátok, Tiszaiöldváron minden gyerek bekerülhet az óvodába. Az óvodai csoportok létszáma évtizedek óta magas, 25 fő fölött; a telítettség 100 % fölötti. Ez jelzi, hogy a családok, közöttük a cigány családok is igénylik az óvodáztatást. Az öt évet betöltött gyerekek a tankötelezettségnek megfelelően, kötelezően lesznek óvodások. A szigorú és törvénytisztelő gyámügyi előadó a népességnyilvántartás alapján listát készít és az óvodák gyermekvédelmi felelősei keresik fel az esetleg kimaradókat vagy akik "elfelejtették" beíratni a gyereküket.
