Kocsis Emília: Gondolkozzunk el egy önkormányzat szociálpolitikájáról! (1996) / 634-1996
44 Innen már csak a népesség nyilvántartás pontosságától függ kimarad-e valaki az oktatási kötelezettségből. (Ritkán az is megesik, hogy valaki nem szerepel a nyilvántartásban; általában a mobil - többnyire cigány - családok esetében.) Az óvodák gyermekvédelmi felelősei sokat tesznek azért, hogy a gyerekek bekerüljenek az óvodába. A felvétel után pedig igyekeznek felfigyelni a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekekre. Maga a két fogalom igen képlékeny és változatos tartalmú. Hogy ki minősül hátrányos helyzetűnek az erősen függ az óvónők érzékenységétől. A fogalomértelmezés hasonló az általános iskolákban is. A 80-as években nagy figyelem terelődött a gyermek- és ifjúságvédelem kérdéseire, akkor továbbképzéseket szerveztek a pedagógusoknak, szempontrendszerrel segítették őket a szűrésben és a tanácsok gyámügyesei jelentős pénzt is tudtak biztosítani a gyerekek segítésére. Az élet ma isjcikénys zer í ti, hogy a pedagógusok felfigyeljenek a gyerekek hátrányos helyzetére, hiszen a problémák sokasodtak, de a külső segítség mintha kevesebb lenne. A közalkalmazotti törvény beszél arról, hogy oktatási intézményekben szükség van gyerek- és ifjúságvédelmi felelősökre és ezen munka havi díjazását az A/l rovat 10 %-ban maximálja. Ez ma 800- Ft. Tevékenységének körvonalazása, a munkaköri leírás tartalma az intézmény vezetőjétől függ. Tapasztalataim szerint ezen munkaköri leírások vagy nem léteznek, vagy általánosak s csak néhány esetben írják le a tevékenységek körét. A kapott adatok tehát nehezen összevethetők, de azok mégis jelzik, hogy az intézményekbe (óvoda, általános iskola) járó gyerek ,kb. 20 %-át a pedagógusok hátrányos helyzetűnek érzik; úgy vélik, hogy a gyermek fejlődéséhez nincsenek meg az optimális feltételek.'
