Jakab Julianna: Tiszazug – Tiszaföldvár (Tiszaföldvár, 1988) / 0612-1995
A Tiszaföldvár - Homok és Öcsöd vonallal átvágott nagykunsági löszhátvégződés tájunkban minden oldalról szines sávban meg van fosztva a Tiszazug területén kivül eső darabjának jellegétől. Az eredeti ujplesztocén infúziós löszhát csupán kis területen maradt meg. A nagy szegélydarabok a körülnyaldosó folyók -hatására- a manderek erodálási és a zugépitmények fel halmozódási szinterévé váltak. Az épségben maradt löszhát is el van takar va a tiszazugi nagy homoktérszin keleti szegélyén egy kisebb sávban lepel homokkal. A természeti földrajzi hatások intenzitása, jellege és iránya a történele sroán korról - korra változott. A helyzet, a vizek és posványos árterek védő hatása sokáig kiméivé a tiszazugi ősi településeket a pusztulástól a törökkorban. Később természetesen ez a természeti földrajzi előny nem vol képes ellensúlyozni a történelmi eseményeket és a Tiszazug falvi is tönkr mentek. A törökkort követő felszabaditó hadjáratokról a napóleoni háborúkig a Szabad taksás vilá g a Tiszazug természeti földrajzi viszonyai folyt (sok rét, legelő, lehetőségek) nagy fellendülést hozott. A kapitalista fc desuri gazdálkodás térhóditása a Tiszazug természeti földrajzi körülménye között bezáródó helyzetet, elmaradást megkövesedő társadalmi formákat ere ményezett, azaz hátrányosan hatott a természeti földrajzi helyzet. A szoc alizmusban épitésének korában a természeti földrajzi habár határozottan e nyös, mert jó lehetőséget biztosit a társadalmi korszerű igényeire méretezett gazdasági élet létrehozásához. A Tiszazugot mind ezek alapján az A földön belül erősen egyéni vonásokat tartalmazó, környezeténél sokkalta szélesebb, differenciáltabb tájnak tartom. Alaposabb megismerését és tala geográfiai feldolgozását a földrajzitudomány és a-népgazdaság -számára-egy ránt hasznosnak vélem. A felszin kialakulása Az anyag, erő és mozgás mindent kiváltó hármas tényezőcsoportjának az egész Alföldön meglehetősen azonos viszonyokat találunk. Mindenütt földtanilag fiatal üledékes anyagok, viz és szél mint energiaforrások és ülez tő, kisebb mértékben görgető és eróziós, diflációs folyamatok és felszingenetikai szereplői. A létrejött alföldi felszinben nincs sokféle nagyforma elem. ezért mondják gyakran Alföldünket tájképileg egyhangúnak.
