Jakab Julianna: Tiszazug – Tiszaföldvár (Tiszaföldvár, 1988) / 0612-1995
Annál nagyobb a változatosság kisforma elemekben és azok gyakori előfordulásában. A kisformák az Alföldnek igen jelentős természeti földrajzi elemei és szerepük elsősorban talapföldrajzilag nagy. De erősen hatnak hidrogeográfiai, növényföldrajzi, települési, közlekedési, sőt ipari földrajzi vonatkozásokban is. A kisformák és környezeti légtér kutatóival szemben főleg a roppanku tarka előfordulású, tipusi szikes talajok genetikájának vizsgálata támaszt sok követelményt. De sok talajjelenségben szolgáltathat magyarázati alapot az alföldi morfológus és mikrokeimatológus az ártéri talapképződmények értelmezéséhez is. A Tiszazug mai felszinének kialakulásában szereplő földrajzi tényezők szerepét ujabb összefoglalásban Miháltz István és Csümeghy József negyedkorkutatásait ismertető dolgozataiban találjuk meg. A tiszamenti területek felszinközeli rétegződése jól megismerhető Láng Sándor dolgozatában. A Tisza völgyre és a Tiszántúlra kiterjedő süllyedési folyamat a plusztocén végefelé fokozatosan lassubbodott,végül a Würmiten a süllyedés és vele együtt a folyóvizi feltöltés is megállt. A süllyedésmentes Würm időben képződött ki a hulló porból a legfelső lösz szint. A hulló porból azonban azokon a kissé magasabb térszineken, melyeken a Würm előtt futóhomokfelhalmozódás keletkezett, lösz nem jött létre, illetve nem maradt meg. Ilyen plusztocénkori, magasabb térszinü futóhomokterület a Tiszazugban is található. A homok később az óhalocénben ismét mozgásba jött és helyenként, főleg a keleti részeken mint szegélyeket boritó lepelhomok ráfutott a löszre. A Duna-Tisza közi szikes laposokról tudjuk hogy ott még az óhalocénnek fiatalabb futóhomokmozgás is történt: mésziszapos szikes laposait helyenként nagy területeken boritotta el futóhomok. Eszerint a futóhomok továbbmozgása a Tiszazugban is analóg módon megújulhatott az ujhalocén történelmi időben. Éghajlat jellemzői A térség Magyarország legszárazabb területén az erdős-styepp klimához tartozik. A Csapadék eloszlása az 1901-1950 között mért értékek alapján: Hó I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. I\. X. XI. XII. mm 25 27 30 41 52 61 50 48 39 44 45 36 497