Csendes Ágnes: A dualizmus kori iskolai és iskolán kívüli oktatás (1989-90) / 0606-1995

3 zői többnyire tanítók, papok és vagyonos gazdák voltak, akik mind pénzt, mind fáradságot áldoztak a nép nevelésére és oktatására. Ilyen történelmi- társadalmi szándék hátterében vizsgálom településünk oktatásának, iskolán kívüli szervezett művelődésének helyzetét, fejlődését. •"Tiszaföldvár magyar falu, Heves vármegyében, Szolnokhoz délre 3 mfd., észak s nyugat felől Tisza öntötte nádas és mocsáras hely szomszédságában. Népessége 4.000 lélek, kik közt 3.250 református, 630 ágostai, 120 római katolikus. 185 földes gazda, 395 zsellér, 130 lakó, 57 kézműves." 12.1 "1868-ban a következő állapotokat találjuk népességi és gazdasági tekintetben a községben: 15 nagybirtokos, 705 kisbirtokos volt. Határa 22.026 hold, hasznavehetetlen 2.032 hold, népessége 5.182." /3./ "Ugyanebből a jelentésből kitűnik az az elszomorító kép, hogy a "tiszai járásban" ahová Földvár tartozott^legkisebb a népsűrűség. 2.173 fő jut egy "négyszögmérföldre", ugyanekkor a megyei átlag 2.730, az országos pedig 2.541." /4./ Az 1872. május 2-án kelt szabályrendelet alapján Tiszaföldvár nagyközséggé alakult. Az 1876.évi XXXIII. tc. alapján megalakult Jász-Nagykun- Szolnok vármegyéhez csatolják. 1886-ban a tiszai-alsó-járás központja lesz. Az 1885. május 15-én átadott Pusztatenyő - Kunszentmárton közötti 35 km hosszú helyérdekű vasút révén kapcsolódott be az ország vasúti hálózatába. Gazdasági fejlődését nagyban elősegítette a Tisza-szabályozás és védgátemelés. A tagosítás már 1845-ben megtörtént. A lakosság általában földműveléssel foglalkozik, kevés az ipar, ami van^az is alacsonyszintű.