Csendes Ágnes: A dualizmus kori iskolai és iskolán kívüli oktatás (1989-90) / 0606-1995

2 ti útmutatások a mezei gazdaság és kertészet köréből, a polgári főbb jogok és kötelességek tanítása, ének, testgyakorlat . Előírja a tárgyi feltételeket, a tanítási időt /I. sz. jegyzet/, a termek nagyságát, illetve a megengedhető maximális létszámot /II./. Iskolákat fenntarthatnak társulatok és magánszemélyek is, a felekezetek,a községek az állam mellett. Minden nem állami, hanem hitfelekezeti iskola is az állam felügyelete alatt kell hogy álljon. Az egyházi iskolák fenntartói az egyes felekezetek, tanítóik díjazásáról is ők gondoskodnak. Az iskolafenntartás-, fejlesztés anyagi alapjának megteremtésére 5 %-os pótadót lehetett kivetni. /A tagosítások 1 % —a is ezt a celt szolgálta./ A felsőbb népiskolák tantárgyait is előírják, mégpedig fiúknak, lányoknak külön-külön /III./. Ekkor kezdik el kiépíteni a tanítóképző iskolahálózatot. A korszak közepére húsz ilyen iskola létesült: eleinte három^ később négy éves képzési idővel. Ez az iskolai törvény és végrehajtása gyakorlatilag az 1948-ig érvényben lévő iskolarendszer szerkezetét, működési rendszerét és lényegében tariaLmát is meghatározta. ífon cepciójában, tartalmában európai szintű: jelentősége a következő történelmi szakaszban is egyértelmű. Eötvös után Trefort Ágoston folytatja az 1868-ban megkezdett munkát elődjéhez méltó szinten. "Nem voltak kevésbé igényesek azok a célok sem, melyeket Eötvös 1867-ben a helyi "önkéntes népnevelési egyletek" felállításával akart elérni: a helyi értelmiség mozgósítását a népoktatási rendszer hézagait kitöltendő egy általános, szélesebb, laikus közműveltség közvetítésére a tömegek felé." /I./ Elsősorban az olvasókörök - mint szervezeti keretek szolgálták ezt az ügyet, sokféle jellegű és funkciójú egyesülethez, szakmai szervezethez kapcsolódva. Megszerve-