Csendes Ágnes: A dualizmus kori iskolai és iskolán kívüli oktatás (1989-90) / 0606-1995

9 dezését elhalasztják a külterületi iskola érdekében. Meg is vesznek két telket iskolaépítés céljára 2.030 forintért. 1876. március 18-án megalakul az iskolaszék, melynek főgondnokául Bohus Pált, algondnokául Végh Pált, tagjaiul pedig Czingell Ádámot, Baumer Jakabot, Víg Mihályt, Tábori Mihályt, Petyus Györgyöt, Katona Jánost, Arnóczky Jánost és Molnár Dánielt választják meg. 1876. szeptember 24-én meghirdetik a pályázatot két tanítói állásra a Kossuth és Kalap úti iskolákba. Két évvel az alapszabály meghozatala után tehát felépítették a két iskolát, s megalakult az iskolaszék is. A református iskolában a következő tantárgyak voltak az 1875/76. tanévben. "I. osztály: Vallástan, írás, olvasás, beszéd- és értelemgyakorlatok, számtan, éneklés, testgyakorlat. II. osztály: vallástan, /Rövid útmutatás a keresztény vallás előadására: a helvét hitvallást követők értelme szerint/ írás, olvasás, beszéd- és értelemgyakorlatok, számtan, éneklés, testgyakorlat, rajzolás. III. osztály: vallástan, földrajz, számtan, írás, olvasás, történelem. IV. osztály: vallástan, történelmi tárgyak /földrajz, történelem, polgári jogok és kötelességek/, számtan, magyar nyelvtan, természetrajz, természettan." /8./ A felekezeti és az állami iskolákban lényegében azonos tantárgyakat tanítottak. Az 1868. évi XXXVIII. tc. tehát éreztette hatását a tantárgyak egységesse^tételében. A ref. egyházközségben az ismétlőiskola felállításáról csak 1877-ben gondoskodtak. Az országos törvény évi 180 órát tesz kötelezővé: az oktatás ideje vasárnap, de áttehető szerda és szombat délutánra. A növendékek vizsgát tesznek, de m<fcr a népiskolák