Csendes Ágnes: A dualizmus kori iskolai és iskolán kívüli oktatás (1989-90) / 0606-1995

10 ­nyilvános vizsgát adnak a templomban, addig az ismétlősök vizsgája az egyház vezetősége és a szülők jelenlétében fo­lyik le. A kántori teendőket is a rektor látta el. /VI./ Mivel ez a rektort túlságosan megterhelte, az egyházmegyei köz­gyűlés elrendelte, hogy a földvári egyház "a kántorság szervezéséről még e folyó egyházi év végéig gondoskodjék." / 9. / Hiányosak a taneszközök, a tan- és vezérkönyvek, testgya­korlatok. Ismét probléma van a tanítókkal, '"Szegedi János tanító vagy ritkán megy iskolájába, vagyha oda megy dúr­ván, gorombán bánik tanítványaival. Ezen magaviseletének eredménye azon botrány, hogy a 4.000 lélekszámot haladó tiszaföldvári ref. egyház fiúiskolájába III.-IV.-V.-i ele­mi osztályaiban 21 tanítvány van." /10./ Utóda lett Sarka­di László. "A kiszolgált öreg tanítók nyugdíjintézet és nyugdíj nél­kül szinte az utcára kerültek ki." /II./ Az állam két év­vel korábban meghozta az 1875. évi XXXII. tc-et, amely ki­mondta az országos tanítói nyugdíjintézet létesítését. En­nek tagja lehetett bármely iskola tanítója. Szegedi János ennek híján tagja lett az egyházmegyei Gyámintézetnek, a­honnan évi 20 ft segélyt kapott 1879-től. Új díjleveleket adtak ki, amelyet 1878-ban erősítettek meg. /VII./ Az egész egyházmegyében ezek voltak a legjobb díjlevelek. Láthatjuk, hogy a tiszaföldvári ref. egyház mindent meg­tett annak érdekében, hogy kiváló tanítókat alkalmazzanak, minden tőlük telhetőt megadtak munkájuk jutalmául, s mind­ezekért pontos, figyelmes és kitűnő oktatást vártak el. Ez azonban sokszor másképp sikerült. "Amilyen sok baja volt az egyházi vezetőségnek Szegedi Jánossal, éppen olyan sok baj, talán még tetézetten volt Sarkadi Lászlóval.

Next

/
Thumbnails
Contents