Csendes Ágnes: A dualizmus kori iskolai és iskolán kívüli oktatás (1989-90) / 0606-1995

8 14. A tanárok fizetését csak a községi képviselőtestület határozata nyomán lehet emelni. 15. Az ösztöndíjakra, tankönyvekre és egyéb iskolai szükségletekre, az iskolatanács előterjesztése nyomán a községi képviselőtestület utalványoz a polgári alapból, a községi és felekezeti iskolákban kitűnt szorgalom és szükséghez képest. - Az így utalványozott ösztöndíjak és egyéb iskolai szükségletek kiosztását, illetőleg beruházását ismét az iskolatanács, illetőleg a felekezeti iskolák igazgatóinak kötelessége célszerűen elintézni. 16. A tandíj eltöröltetik, az iskoláztatás kötelezővé tétetik . 17. A községi iskolákat minden felekezetbeliek egyenjogúan igénybe vehetik. 18. A felállítandó két községi iskola a már fennálló felekezeti iskolákkal az általános tanrendszerre nézve összhangzásba hozatik. 19. Ezen összhangzásra nézve a községi iskolai tanács s a felekezeti iskola elöljáróságok között vegyes gyűlésen megállapodás és szabályok fognak hozatni. 20. Ezen közös gyűlésből eredett megállapodások és szabályok, a községi és felekezeti iskolai ügyekre nézve kölcsönösen kötelezőek lesznek." /!./ Az alapszabályt tehát megalkották. Most már csak a gyakorlati megvalósítás hiányzott, de ez sem váratott sokáig magára. Az 1875. évi június 7-i gyűlésen felszólalt Víg Mihály, aki kéri az Alapot, hogy a külterületeken iskolát építsen. A gyűlés egyetért a felszólalóval. Az akkor felépült Kossuth- úti iskola beren-