Őze Sándor: A tiszazugi térség idegenforgalmi koncepciója (1995) / 604-1995

c. / A kereskedelem és szolgáltatás tekintetetek a színvonal - a települések többségében - alig haladja meg az alapellátás szintjét. Ezen a területen - a régióban - érintett ÁPESZ-ek szerepe dominál.

Az alapellátást meghaladó igények kielégitését igénylő - jelentős számú - ember kilép a régióból, vagy más régió területére vagy más megyébe. A Tiszazug átlagát meghaladó ellátással csak Kunszentraárton, Tiszaföldvár és Cibakháza rendelkezik. A többi településről kisebb részben e három településre, nagyobb részben pedig (a távolságtól függően) Mezőtúrra, Lakitelekre, Kecskemétre, Csongrádra és Szolnokra járnak vásárolni vagy szolgáltatást igénybe venni.

d. / A mezőgazdasági vállalkozások száma a Tiszazug egészében

ma mozgásban van. Számukat növelheti a raezőgazdság átalakulása, a földhözjutás lehetőségeinek bővülése, a foglalkoztatás és munkanélküliség szoritó ereje.

Az ütemet visszafogja viszont a tőkeszegénység, a bizalom hiánya, az adózás visszatartó ereje, valamint a Tiszazug állapotának speciális (kedvezőtlen) tényezői (lásd a ./ pont alatt)is .

e. / Az üdülés - mint gazdasági bázis - általában spontán

fejlődik, kivéve Cserkeszőlő és részben Tiszaföldvár településeket. A Tiszazugban megközelíti a tízezret az üdülő, hobbikért, halásztanya, pihenésre szánt falusi ház (stb ). Ez lényegében jelzi az üdülés, mint gazdasági tényező tendenciáját és várható volumenét.

A fő vonzerőt Cserkeszőlő gyógyvize, Tiszaföldvár fürdője, a Tisza és Körös part, s a tiszakürti Arborétum jelentik*