Őze Sándor: A tiszazugi térség idegenforgalmi koncepciója (1995) / 604-1995

Г7

4./ INFRASTRUKTURÁLIS FEJLETTSÉG

A régió infrastrukturális ellátottsága - a Jász-Nagykun-Szolnok megyei átlaghoz viszonyítva - elmarad a megyétől, illetve (egy húszéves időszakot figylembe véve) relative fokozatosan romlik.

a. / A legfejletlenebb infrastrukturális tényező a Tiszazugban a távbeszélő hálózat. A települések 75 %-án LB rendszerű korszerűtlen;fejlesztésre alkalmatlan, és (a segélykérőt kivéve) csak napközben használható hálózat

van kiépítve. E helységekben csak kivételképpen fordul elő, hogy egy távhivófülke időbeli korlátozás nélkül a lakosság rendelkezésére áll.

A fennmaradó 25 % (Kunszentmárton, Tiszaiöldvár, Oserkeszőlő) távbeszélő ellátása is korszerűtlen, azzal, hogy itt a szolgáltatás nem csak napközbeni. Ez a CB rendszerű hálózat sem alkalmas azonban távhívásra.

Nincs tehát egyetlen olyan település Sem, amely az automatizált hálózatba be lenne kapcsolva.

A települések társaságot hoztak létre, a fejlesztés szervezeti formáját megteremtve.

b. / A belterületi úthálózat sem mutat sokkal kedvezőbb képet

(az 1991. november végi adatok alapján).

A tiszazugi úthálózat összesen 333km hosszú, ebből burkolt 93 km, amely 2?,9 %-os kiépítettséget jelent.

Ez a mennyiségi viszonyszám jóval alatta van a községek megyei átlagának (32,5%), de eléggé elmarad az összmegyei átlagtól is (40,5 %9 különösen elmarad a városok megyei átlagától (48,5 %)•

Érdekesség a végletekből, hogy a Tiszazug legalacsonyabb kiépítettsége Tiszaföldváron van (16,9 %), a legmagasabb pedig Tiszaugon és Mesterszálláson (57,1 %).