Őze Sándor: A tiszazugi térség idegenforgalmi koncepciója (1995) / 604-1995

a. / A gazdasági bázis a mezőgazdaság, ezen belli], jellemzőbb és stabilabb a növénytermesztés, visszaszorulóban az állattenyésztés. Meghatározó - a jelenleg átalakulóban lévő - szövetkezetek szerepe, bár a kilenc mezőgazdasági termelőszövetkezet (némi kivétellel) a megyei rangsor utolsó harmadában található.

Jellemzésüket tovább gyengiti, hogy a munka idején folynak a kiválások, termőföldárverések, átalakulások. Ennek megfelelően a képességhez és adottsághoz igazodó termelést, foglalkoztatást, jövedelemszerzést csak részben képesek biztosítani.

A mezőgazdaság korszerűsödésére, termelékenységének javulására a jelenlegi átmeneti időszakban számítani nem lehet. Ezt tovább nehezíti a Tiszazugban jellemző elmaradottság a gazdasági és települési infrastruktúrát^, »agynak mondható szállítási távolság, a talajerőgazdálkodás problémái, az állattenyésztés átlagon túli visszaesése és a gazdasági integráció alacsony szintje is.

b. / Az ipari tevékenység mindig is másodlagos szerepet játszott a Tiszazugban. Most azonban ez a helyzet is számottevően romlott.

Jelentősebb ipari üzemek csak Kunszentmártonban találhatók; ehhez képest a régió északi peremvidékén van még (s ráadásul életképesebb) iparterület.- Kunszentmártoni városban és vonzáskörnyékén a hónapokkal korábban még fr>üködött Beton és Vasbetonipari Müvek, Pannónia Szőrme Vállalat, UNISZÖV szerepe és működőképessége jelentősen lecsökkent, jogutódjai léteznek számottevő változásokkal, válságos a Tejüzem helyzete, és « Szövetkezei Építőipari Közös Vállalatnak is komoly gondjai vannak.- A Tiszazug peremvidékén (Martfűn) lévő Sörgyárat, Növényolaj gyárat és Cipőgyárat is érintették a negativ tendenciák, de tovább működnek.