Dr. Endes Mihály: Javaslat a Tiszazug természeti értékeinek védetté nyilvánítására (1985) / 0566-1988

- 14 Jellegzetes madarai a bübospacsirta /Galerida eristata/, a cigánycsaláncsúcs /Saxicola torquata/ és a sordély /Emberiza calandra/. A talajszinten élő állatok közül gyakori a fürge gyík /Lacerta agilis/, a mezei és a keleti cickány /Crocidura leucodon, ü. suaveolens/, az aprószemü erdeiegér /Apodemus microps/ és a ragadozókat képviselő menyét /Mustela nivalis/. 3. Fás vegetációju élőhelyek a/ Alacsonyártéri puhafalivetek A fiatal holtágak és idősebb morotvák partjain található füz-nyár ligeterdők /Salicetum albae-fragilis/ a mélyebb fekvésű folyóártereket jelzik. Talajuk nyirkos, vizenyős. Jellemzői az öreg, odvas füzí'ák, amelyek számos madárnak nyújtanak fészkelési lehetőséget. Jellegzetes odulakő fajai a zöld küllő /Picus virid—is/, a nagy fakopáncs /Dendrocopus maior/, a kerti rozsdafarkú /Phoenicurus phoenicurus/, a széncinege /Parus maior/ és a mezei veréb /Passer montanus/ meg a seregély//Sturnus vulgáris/. Ugyancsak jellemző aífüggőcinege /Remiz pendulir\ nus/ fészkelése és az erdei egér /Apodemus sylvaticus/ előfordulása, valamint a kétéltűek nagy száma. b/ Magasártéri keményfaligetek A folyók ritkábban elöntött, magasabban fekvő ártereinek természetes növénytakaróját jellemezték a tölgy- kőris-szil