Dr. Endes Mihály: Javaslat a Tiszazug természeti értékeinek védetté nyilvánítására (1985) / 0566-1988

- 15 ligeterdők /Fraxino pannonicae- Ulmetum/. Mára ezek már eltűntek, de ilyen ligeterdőből alakulhatott ki pl. a tiszakürti arborétum, amely a fás vegetáció folytonossága következtében jál megőrizte a jellegzetes állatvilágot is. A bokor- és cserjeszint gazdasága következtében, a puhafaligetek odulakó madarai mellett, bőven él itt örvös galamb /Columba palurabus/, gerle /Streptopelia turtur/, fekete rigó /Turdus merula/, gyakoriak a poszáták /barátposzáta - Sylvia atricapilla, kerti poszáta - S. borin, kis poszáta - S. curruca/ és a szürka légykapó /Muscicapa striata/. A kétéltűek előforduló fajai közül az erdei béka /Rana dalmatina/, az emlősök közül a sárganyakú erdeiegér /Apodemus flavicollis/ jellemző. c/ Homoki erdők A Tiszazug déli, változatosabb felszinü homokvidékén található néhány nagyobb erdőfolt is. Ezek ugyan ültetett nemesnyárasok, akácosok, kisebbrészt fenyvesek, de pl. a Cserkeszőlőtől délnyugatra eső Nyárjas-dülőben a hajdani homoki tölgyesek /Convallario- Quercetum roboris danubiale/ nyomát is őrzi még mintegy tucatnyi loo-15o éves faóriás, és valószinüleg egy ilyen tipusu erdő lehetett valamikor a homoki kastélypark helyén is./A kastélyban ma gyógypedagógiai intézet működik/. Bár az ültetett erdők aljnövényzete szegényes, és a bokorszint is töbunyire hiányzik, madárviláguk gazdagnak mondható.