Hegedűs Istvánné: Korunk vezető pedagógusa, a vezető pedagógus modellje (Tiszaföldvár, 1985) / 0565-1988

- 15 - / Ezek alapján a nevelési intézmény vezetője tehát egy bizonyos értelemben vett vezetők irányitását jelenti. Ebből következik, hogy az iskola, óvoda vezetésének segitő és biráló jellegűnek kell lennie. A pedagógiai folyamatok irányitásának rendkivül sajátos vonása a folyamat jövőre utaló jellege. Más alaptevékenységekhez képest /pl: ipari vagy mezőgazdasági üze7 nem azonnal értékelhető a folyamat eredménye. Hiszen a személyiség komplex kibontakozása, annak elhagyása után a felnőtté válás korszakában mérhető fel. Az alaptevékenységek a tanitási nevelési rendszerben és a tani táson kivüli tevékenységben ragadhatok meg. Ezeknek azonban rendkivül sokoldalú és bonyolult feltételek megszervezését jelentik. A feltételeknek két csoportja van: 1. objektiv 2. szubjektiv 1. objektiv feltételek: - épület - szakmai felszerelés - szakmai objektumok 2. szubjektiv feltételek: - bonyolult szervező tevékenység - szakképzett létszámbiztositás - továbbképzések - bér- és munkajogi kérdések Ha a nevelési intézményeket, mint környezetet fogjuk fel és a tanuló szempontjából a pedagógust is a környezet tényezői közé soroljuk, akkor számos további sajátos követelményt fogalmazha tunk meg a pedagógiai irányitás számára, pl: a menthalhigiénés vonásokat, a személyi higiénia feltételeit, a szülő szervezete ket, a társadalmi szerveket. így is látható általában, hogy a pedagógiai irányitás és vezetés ma már messzemenően nem tekinthető csak tanitásnak és neve lésnek. A technizálódás is és a korszerű pedagógiai törekvések más vonatkozásai is a szervezés problématikáját messzemenően kiemelik.