Gácsi Margit: Martfű településfejlesztése (1949–1986) / 0558-1988

élők 99,0 r-a a gyárban dolgozik és ott szükséges az Írás és olvasás. A mezőgazdaságban dolgozó nópesséo száma 5G7 fő, az iparban áa bányászatban dolgozóké 738 fő. Ez a különbség a későbbiek folyamán aűg jobban oltolódik az ipar felé* fjoha az 50-©a években a tanács alndent megtesz, hogy Martfű hasonló legyen a többi "hagyományos" mezőgazdasági alföldi község* hoz* 3okat tettek annak érdekében, hogy ölnél több ember lépjen be a toz-ekbe, 1955-ben aúrt két az, a Tisza ée az Ezüst kalász működött, Ezt az évet sikeresnek mondhatta szervezési szempontból a tanács, mert az ott lakók közül 94 fő kérte felvételét a tesz-ek valamelyikébe. A mezőgazdasági munka eredményességét, vagy eredménytelenségét a terményboadások tükrözik, EZ három részből álltt 1./ termény és állat, 2./ baromfi és tojás, beadási kötelezettség. ÉS hogy nem érte el mindig a kivánt eredményt* ezt mutatja a 3* táblázat* Hint látjuk, sohasem sikerült mindenből az előirt mennyiséget begyűjteni* Az 1955-os ellenforradalom hatáséra Martfűn a Tsz-ek megszűntek "és az ott lévő állami javakat széthurcolták

1

3 1956* október 23-ig két tsz. működött 104 tagrjal és 1110 kh földdel* Az októberi események után alakult egy Hunyadi néven működő uj tsz, melynek 234 kh földje és 10 tagja volt* Megpróbált újra lébraállni a tsz mozgalom, de ezt hátráltatta pl* az is, hogy 108 család lépett ki, akiknek biztosítani kellett 558 kh földet* A fent maradó terülotet pedig 1957-ben mint állami tartalékterületet hasznosítottak* Az sgylk részét nagyüzemllog, a másik részét pedig kisüzemilog, vagyis hasznos!tésra olyan embereknek adták, akiknek a foglalkozásuk a földművelés* így szociális helyzetüknél fogva igen komoly nehézségekkel küzdenek.

1

9 * 3./ tej