Gácsi Margit: Martfű településfejlesztése (1949–1986) / 0558-1988

\ - 4 A fennmaradás reményét erősített© a már a bevezetésben szóba kerülő 9/1959. sz. VB. határozat* Azonban ez a felfutás oon akadályozhatta meg azt* hogy 1960-ban a martfűi tsz-ok már aInt a tiszaföldvári "Lenin" mg. tsz. martfűi üzemegységeként szerepelnek. Ezzel Martfű önálló mezőgazdaoúgi pultja lezárult, de csak azért, hogy még viharosabban hódion tárt az ipar fejlődése. A furcsa kettősséget szemlélteti az 1. fénykép, elől aratnak, háttérbon a Tisza Cipőgyár* H

0gy ozidő alatt, hogyan fejlődött az ipar, amit elsősorban a Tisza Cipőgyár képviselt? Elég ránéznünk a dolgozók létszámának alakulását feltüntető 4. táblázatra. A lakosság ellátását szolgáló szervek, intézmények is a fejlődés száoánal; alakulását feltüntető táblázatban szerepelnek. Vlaagáljuk meg ezeket külön. Qktatáa Az oktatás problónji igen súlyosak voltak. Az 1950/51 tanév első negycwávénsk oredKényét mérlegelve a vallás és közoktatásügyi Minisztérium egállapltotta, hogy a tanulmányi eredmény nem kielégítő. "Rossz az Iskolákban a fegyelem. A tanulók nen tanulnak rendszeresen, sok a késés, a hiányzás és a nem osztúlyozható tanuló-"

3 1957-re már javult a helyzet, dc a szülők még mindig hátráltatják az oktató munkát, mert n::nka idején otthon tartják a gyermekeiket, sőt egyesek noa is engedik iskolába. Egy elég jól fölszerelt iskola állt a tanulók rendelkezésére. A szertári fölszerelések 1956-ban 120 db-al szaporodtak. Az ifjaági könyvtárban még szegényes kötet számú könyv közül válogathattaft. /241 db./ Ekkor az Iskola tanulóinak száma 378 fő. 1

9* Figyeljük meg a tanulmányi eredmények változását az 5. táblázat sogitoúrjuvol. Elsősorban ez alapján mondhatjuk.