Tímár Lajos: A Tiszazug növényföldrajza (1954) / 0543-1988
- 16 járta "fokaiban" fellelhetők. UGyancsak a Csörkei Fertőn találunk aránylag még jobb Achilleeto-Festucetumo t és a legjobb legelőt adó fehér tippan társulást / Agrostidetum alba e/ nagyobb kiterjedésben. E nagy szikes legnagyobb területét a szikes mocsár csatako s társulása / Bolboschoenetum maritim i/ és konszociációja / Heleocharidetum palustri s/ foglalja el. A mélyebb, egész évben vizzel boritott részét nádas / Phragmitetu m/ és vizi harmatkásá s konszociáciőja /Glyceri etum maxima e/ veszi birtokába. Ugyanitt és a tiszakürti Bokroson található legnagyobb kiterjedésben a sziki bárányparé j társulás a / Qa^Phorosmentum annua e/. A homokos peremek felé a szikes legelők csillagpázsitos faciesbe, majd határozottan csillagpázsit társulásba / Cynodontetum dactylitis / mennek át. A terméketlen szikesek székfüvét / Matricaria chamomill a/, különösen Szelevény környékén nagy tömegben gyűjtötték és jelentős tételekben expediálták. A Tiszakürt környéki épitkezések után maradt szikes anyaggödrök humuszos-szikes iszapjának speciális társulása a henye konko r és henye vasf ű társulása / Heliotropieto-verbenetum supin i/. A tiszazugi szikesek növényzetének elemzését lásd 2. és 3. ábra. 5. A futóhomok dombjai Tengerszint feletti magasságuk 98-lo9 m között mozog. Helyzetüknél,geológiai telepitésüknél fogva a Duna-Tisza közi futóhomok Tiszántúlra szakadt darabjainak kell tartanunk. Ezt a feltevést a legnagyobb központi fekvésű homokdomb északnyugati lejtőjén megtalált magyar csenkesz társulás /Festucetum vagl natae/ kunkorgó árvalányhaja s / Stipa capillat a/ szubasszociációjának egy kis töredéke is igazolja. Ugyanis ez a társulás a Tisza jobb oldalán ugyanilyen magasságban a szikrai homokdombokon is fellelhető.