Szlankó István: A Tiszazug természeti viszonyai, gazdasági élete és fejlődése (Tiszaföldvár, 1981) / 0466-1985

Az eredeti , egyenletes löszfelszinbe széles völgyet vágott a Tisza, aaely a jelenlegi nyomvonalát kb. 15 ooo évvel ezelőtt foglalta el. Az egykori kanyarulatok melletti magas , árvízmentes partok kivált? telephelynek bizonyultak már az őskorban is . A neolit korszaktői kezdve folyamatosan lakottnak tekinthetjük a Tiszazugot. Minden közsé. határában a a hajdani ártér pereme őskori maradványokat rejt . Kiállításunkon a tiszaföldvári téglagyár területén feltárt 17oo KKHX éves szarmata telep és temető anyagát mutatjuk be részletesebben, A középkorbői és főként az újkorból a tárgyi emlékek mellé egyre több irott dokumentum is társul. Iíagyon értékes adatokat tartalmaz az 1571-ből származó török adóösszeirás 4 defter) , amiben az akkori tiszazugi falvak lakóinak a felsorolását is megtaláljuk. Tiszaföldvar 49 házzal a Tiszazug legnagyobb falujának számított. A lí3o éves török uralom alatt több település teljesen # elpusztult. Veszély esetén a falvak népe sége elmenekült , majd visszaköltözött. A rendezett községi élet csak 172o körül indult meg. A gyér népességű területekre sokan bevándoroltak vagy szöktek , de sok embert telepitettek a vidék földbirtokosai is . Az 172o. évi és az 1771. évi adatokat összehasonlítva megállapítható, hogy a békés időszakban erőteljesen növekszik a falvak lakossága és egyre n gyobb a szántó , a rét és a szőlő területe. Ez utőooi Cibakháza , Tiszaföldvár , Tiszakürt és Tiozasas hatarában jelentős v