Szlankó István: A Tiszazug természeti viszonyai, gazdasági élete és fejlődése (Tiszaföldvár, 1981) / 0466-1985

A XIX* század elejéről szármázd örökösödési jegyző könyvből megismerjük egy nagyobb gazdaság teljes eszközkészletét, A sokféleségből kitűnik, hogy önnellátásra rendezkedtek be. A hagyományos parszti gazdálkodás ezeket a tárgyakat szinte változtatás nélkül megőrizte , csak a termelőszövetkezeti mozgalom megerősödésével szorultak ki véglegesen a használatból. A mult század második felében a Tisza szabályozásával jelentős változás történt a Tiszazugban is • A szántóföld területe a duplájára növekedett a rét és legelő rovására • A felszabadulás előtt csaknem valamennyi tiszazugi községben voltak nagybirtokok , amelyek általában a jobb minőségű területeket foglalták el . 1935-ben Tiszaföldváron lo / nagybirtokosnak 83oo katasztrális hold földje volt, raig az 17oo törpe- és kisbirtokosnak 12 4oo hold jutott. Ezen az aránytalánságon változtatott 1945-ben a földosztás. A Tiszazugban 21 3oo hold földet osztottak ki az uj birtokosoknak . A Tiszai Alsó Járásban 6 személyből álló Földosztó Bizottság alakult Vámos József vezetésével 1945. márc. 4-én . és a 11 községben 5 nap alatt megszervezték a földosztást . A következő nagy átalakulás 1948-ban kezdődött . Tiszaföldváron és Kunszentmártónban megalakultak* az első termelőszövetkezetek, majd 1949-ben minden községben követték a példájukat. Adataink szerint a jelenlegi 7 na

t ;^területü szövetkezet 45 kisebb gazdaság egyesüléséből jött létre.