T. Bereczky Ibolya: Hódmezővásárhelyi szőrös párnavég a tiszaföldvári múzeumban (Tiszaföldvár, 1985) / 0453-1985

4 tüskésrózsa, amely fölött és alatt egy-egy virágtő áll, e­zekből pedig kétágú félróz3ák hajlanak ki. A középminta térkitöltői csillagok és ívelt háromszögek, valamint kacs­karingók. A széldíszítményt több színt váltogatva varrott geometrikus díszű vonal választja el a középmezőtől. A szé­les szélminta három, virágtőből kihajló háromágú félrózsa. Az álló félrózsák között széteső szirmú nyolckaréjú rózsá­kat találunk. A hímzőfonal csak néhány kisebb darabon ko­pott ki, eredeti élénk színeit jól megőrizte. A textílián uralkodnak a barna, drapp és zöld árnyalatai több változat­ban, valamint a meggypiros és rózsaszín árnyalatai. A fél­rózsák alsó részén és a virágtövekben geometrikus mintát alkotva haladnak a kétszínű fonállal /zöld-halványzöld, drapi>-bama, zöld-drapp-barna/ varrt öltések. A félrózsa magja rendszerint barna, majd a drapp árnyalatait meggypi­ros sor határolja, ezt egyre erősebb rózsaszín követi, amit az árnyalatonként 3ötétedő drapp vált fel. A külső karéj rendszerint sötétbarnával, néhol meggypirossal hímzett. A felrózsák szárai egyszínűek, rendszerint drapp fonallal varrottak, végiik nem keskenyedik el. A szélminta virágtö­veinek alja kétfelé hajló levél formájú. A mintát a vászon­ra feltehetőleg 3zabad kézzel rajzolták, ugyanis a hímzés nem teljesen szabályos, apró eltérések fedezhetők fel pél­dául a szélm±n\;á félrózs i között. A Tiszaföldváron gyűjtött hódmezővásárhelyi párnavég

Next

/
Thumbnails
Contents