Kocsis Emília: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1985) / 0452-1985

-3C mintákbcl sikerült meghatároznia KOKDOS L.-nek és HIE J.-nak / /a Himomys savini pocoki fajt, melynek kora az alsópleisztocén templomhegyi faunasz&kaBzába tehető. E meghatározásokból derült ki, hogy a Hajnóczy-barlang a Bükk hgys. legidősebb, nyitott, járható barlangja. A Galéria ÉK-i részéből indul az 1979ben feltárt Uj-rész.Eza járatrendszer mintegy l9o m hosszú és a Galéria 8-as pontjától márt mélysége 56 m. A barlangnak ez a szakasza kissé eltér az eddig megismert részektől: szűkületekkel tarkitott, vékony lemezes mészkőben képződött, alárendelten cseppkövekkel, lefolyásokkal ékitett járatokból áll. Az Uj-rész legalsó üregében, a Rekettyés ben, érdekes módon nem a talpszintben, hanem egy kb. 1,8 - 2,3 m magas zónában a legmagasabb a C0

2 koncentr ció /l,2-1,8 tf.%/. A Galéria K-i végéből többtonnás, beomlott sziklák között lehet felmászni az Óriásterembe. A terem hossza 62 m, szélessége 16 m, magassága 14 A barlangnak ez a része van a legközelebb a felszinhez /4.ábra/

f amit az is igazol, hogy a mennyezetről sürü csomókban, 2o-4o cm hosszúságú, vöröses szinezetü hajszálgyökerek lógnak le. Jelenleg ez a terem a barlang legszárazabb része, de hogy ez nem mindig volt igy, azt igazolják az emberderék vastag-