Kocsis Emília: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1985) / 0452-1985

ságu sztalagmitok, valamint a D-i falon képződött Téli erdő /I6.kép/. Érdekessége még az Ó r 1» ás-teremnek a "denevérkarr", ami a tekintélyes vastagságú guanóban képződött, a csöpögő viz hatására* A barlang további részeihez a Galéria *• Ny-i végéből jutunk el. Utunk a Kriptán, a Golgotán ésa legszűkebb barlangi átjárón -a Satun- keresztül vezet a L a b i r i n t u s ba, ami feltehetően egy fölötte volt járat fenékszintjének beomlásából keletkezett szik1ahalmaz. A Labirintusból kikerülve tárul elénk a meredek falakkal határolt, néhol 13-15 m magas, 42 m hosszú Grand Kanyon. Szélessége 1,5-7,5 m között változik. Ez a barlangszakasz - eltérően pl. a Galériától- akkumulativ képződményekben teljesen szegény. A meredek oldalfalakon kannelurák találhatok, cseppkövek, cseppkőlefolyások szinte sehol. Különböző magasságokban, korábbi kitöltésekből származó "breccsaszinlők" jelzik a régebbi talpszinteket. A Grand Kanyon közepén lévő 12es ponttól indul a Little Kanyon, ami a főág kicsinyitett változata. A bejárati szakasz kivételével keskeny, szűk járatok, réteglap mentén képződött réozek alkotják. Sok a "szoritós", *ku8ZÓ8" járat, de ahol több ilyen találkozik, ott törvényszerűen tágasabb termek, üregek képződtek /5.ábra 12/j környéke/. A járat végén két egymásba