Kocsis Emília: A tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium odorvári kutatótáborai (1985) / 0452-1985

pozánsabb része a Ny-i végét lezáró Sz entély* Ennek a kis kupola formájú üregnek a falait szőlőfürtszerüen képződött kalcitkrist&lyok boritj«*k, aig az alját minitetaráták sokasága disziti. Az É-i fal Ny-i végénél egy 11 m hosszú, 4o-6o cm széles repedés van, a Kristályos. S kis járat mindkét oldalfalát kalcitkristályok ékitik. A kristályok legnagyobb éihosszusága 3»5 cm, lapdőlése 23-60°. Méretük felülről lefelé egyenletesen nö-' vekszik. A kristálylapokon lévő oldasnyomoK elöntésről tanúskodnak. A N a g y-teremből a L e y 1 a - járaton keresztül jutunk a barlang cseppkövekben leggazdagabb részébe, aGalériába. Ennek létezését a L e y 1 a végén lévő fekvő mandula alakú nyilason előtörő erős huzat sejtette s 1973-74-ben az itt lévő törmelékkupot atbontva sikerült a bejutás. A Galéria hossza 7o m, szélessége 1-8 m között változik, magassága 4-13 A Galéria jelentős cseppkőgazdagságát az indokolja, hogy a mennyezetét függőlegesen álló réteglapok alkotják, amelyek igy kiváló vizvezetőként szolgáltak. Jellemző ceeppkőméretek: átmérő 6-15 cm, magasság 18o-31o cm. Az itt képződött sztalagmitok érdekessége, hogy hosszmetszeteik nem téglalap alakúak, hanem egy legömbölyitett, szabálytalan cikk-cakkos sávot alkotnak /15.kép/. A Galéria EK-i végéből vett üledék-