Csontos Sándorné: Művelődési viszonyok egy mai magyar faluban (1985) / 449-1985

Mindez egyben feladatainkat is körvonalazza. Egyre több és jelentősebb szociológiai felmérést kell késziteni a tökéletes kép kialakulásához.^^

II.

Tiszaföldvár történelmének .jelentősebb állomásai

A Tisza vize által mocsarassá vált területből kiemelkedő dombon már kb. 8-12 ezer évvel ezelőtt megtelepedett itt a kőkor embere. Ezt a Tiszaföldvár területén és közvetlen környékén előkerült leletek bizonyítják, de megtalálták a bronz- és vaskor, a római idők és a népvándorlás anyagát is. A község neve a XV. században fordult először elő. Ekkor a dunaföldvári bencés apátság jobbágyfaluja, később a Hunyadiaké, majd 1556-ban II. Ferdinánd Földvári Istvánnak és Oharavich Dömének adta. A földesurak gyakran váltakoztak ami csak rontja az amúgy sem könnyű jobbágyéletet.

155o-től a török bitorolja l66o-ig, ez idő alatt elnéptelenedik a török és a végvári katonák dulásai miatt. 17o3-1711-ig a Rákóczi szabadságharc bukása után a labanc Podmaniczky báró kezd meg az újra telepítését. A teleülés lakóinak megpróbáltatása tovább tart.

1738-39-ben pestis pusztított, 1831-ben kolera, tizedelte meg a település lakóit, öt év múlva az aszály. Egy évvel később megalakult a "Szükséghambár", ami a szomszéd falvak lakosságán is enyhit.

A "Szükséghambár" az évek során agrártőkés jellegű részvénytársasággá fejlődött, 1867-től Községi Takarékmagtár, 1898-tól Polgári Társulati Alap a neve.

Egyedi és a fejlődés fontos tényezőjévé válik ez a társulás. Iskolát, fürdőt, vágóhidat, járdát épitett, téglagyárat vett és kölcsönöket adott. Volt tehenészete, tejfeldolgozó üzeme, borpincéje és hengermalma.

Az 1848-49-es szabadságharc ideje alatt Kossuth, Damjanich, Klapka és Vécsey tárbornokollak Tiszaföldváron tervezi meg a szolnoki csa tát. A község 25 ezer katonának adott szállást. Az abszolutizmus évei is csak gyötrelmeket hoztak. Eltörölték ugyan a jobbágy nevet de a lakosság nagy részét a földesurak továbbra is feudális kötött ségben tartották.