Csontos Sándorné: Művelődési viszonyok egy mai magyar faluban (1985) / 449-1985
8 A kiegyezés után megindult itt is a kapitalizálódás. 1876-ban alakult meg a Tiszai Alsó Járás Tiszaföldvár székhellyel, ez a helyzet a II. világháború végéig megmaradt. A múlt század végén anyagi enyhülést eredményezett a dombos területek szőlővel való betelepítése. 1888. és 1894. között felépült a kórház, a vasút és az első ártézi kút. A polgári fejlődés kibontakozását bizonyítják a különböző körök, egyesületek, polgári Kör, Munkás Kör és Iparos Ifjúsági Egylet. Az I. világháború Tiszaiöldvárról is a katonák százait és hadikölcsönöket követelt. A község életében a Tanácsköztársaság is mély nyomot hagyott. 1919. augusztus 1-e után kivégzett Árvái János, Bajkai Gábor és Ó.Nagy Benjámin nevét utcák őrzik ma is. A gazdasági, politikai és kulturális életben egyaránt 1945. hozott legnagyobb változást. A földosztáshoz nehezen fogott hozzá a háború hét hónapjára kilakoltatott lakosság.. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének útja: 1949-ben a "Lenin", 1951-ben a "Szabad Nép", 1952-ben a "Petőfi" és 1959-ben az "Aranykalász" mezőgazdasági tsz-ek alakultak meg. 1959. egyben a mezőgazdaság teljes szocializálódásának éve is. Az l.sz. melléklettel kivánjük bemutatni, hogy Tiszaföldvár agrár /8/faluból iparosodó nagyközséggé vált. III. Tiszaföldvár népességének általános kulturáltsága, műveltségi színvonala Nincs két, minden tekintetben azonos körülményekkel, adottságokkai, lehetőségekkel rendelkező falu. A történelmi örökségen túl meghatározó a földrajzi elhelyezés, a város közelsége, gazdaságilag jelentős mezőgazdasági, ipari üzem léte vagy hiánya, a lakosság összetétele, létszáma, társadalmi aktivitása - amely jellegzetessé teszi a falu arculatát, befolyásolja az ott élők fejlődésének irányát. О
