Csontos Sándorné: Művelődési viszonyok egy mai magyar faluban (1985) / 449-1985

_

_

Középiskolai tanulásra helyileg nem mindenütt van mód. Az idegenben középiskolába járás jelentős anyagi áldozatot ró a családra, valamint fárasztó és kitartást igényel a tanuló részéről. Az érettségizett fiatalokat az otthonmaradásra, a falusi életre nem ösztönzi a hazai, falusi környezet, az elhelyezkedési lehetőségek. Mindezek ellenére sokezer falusi fiatal érettségizik le.

Ami a főiskolát, egyetemet végzett embereket illeti, itt megint más a helyzet. A falvak agrár-szakemberigénye megnőtt. A falusi értelmiség abszolút száma is gyarapodott. Kérdés, hogy a falu kulturális életében hogyan, milyen hatásfokkal tudnak résztvenni. Sok ugyanis az utazó pedagógus, aki városban lakik, s munkahelyére az iskolába naponta utazik. Kulturális életüket lényegileg a lakóhely szerinti városban élik.

A kultúra területén is zajlik egy kiegyenlitődési folyamat. Ez a kiegyenlitődés elsősorban a város és a falu kulturális szintjének nivellálódásában mutatkozik. Közelit egymáshoz az eddig kiugróan magas, vagy ijesztően alacsony színvonalú falvak művelődési szintje és sokkal lassabban, de közeledés van a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területek között is.

Ez mutatkozik a újfajta szakmai rétegződésben, a kulturális fogyasztásban. Ez a tendencia azonban nem egyenletes, sok tényezőtől függ: tanácsi és pártvezetőktől, kulturális káderektől, demográfiai tényezőktől, stb.

Olyan kulturális osztályozási rendszer kialakítása szükséges, amely figyelembe veszi a kulturális fogyasztás mértékét és színvonalát befolyásoló objektiv és szubjektív tényezőket.

Ilyen lehet: a városközelség, a falu nagysága, az értelmiség összetétele és számaránya, a külterület, a tanyavilág aránya, területi elhelyezkedés, történelmi hagyományok, termelőszövetkezetek helyzete, szub- 6 -jektív tényezők, stb