Csontos Sándorné: Művelődési viszonyok egy mai magyar faluban (1985) / 449-1985
Io A falusi ipari munkásság sorait bővitik a mezőgazdaságban foglalkoztatott szakmunkások is, számuk ugyancsak növekszik. Ezek a mozgások a falusi dolgozó kulturális, szociális, szakmai és általános műveltségi szintjét gyorsulva emelik. A lakások korszerűsödése jobb feltételeket biztosit az otthoni művelődés számára az olvasástól kezdve egészen a televízió nézéséig. Lakosok száma 1983-ban: 4.262 ebből:- 1 szobás 1.3o9- 2 szobás 2.116- 3 szobás V. több 71o Lakások közmüvesitési foka:- villannyal ellátva 4.188- gázzal ellátva 3.327- fürdőszobás 1.724 1./ Iskolázottság: Mielőtt Tiszaföldvár művelődési viszonyairól szólnánk, érdemes áttekinteni az ott élők iskolai végzettségének alakulását, ami alapvetően maghatározza kulturális érdeklődésüket, szokásaikat. A község felemelkedésének fontos előfeltétele, hogy az emberek ér - tőén vegyenek részt saját ügyeik megvitatásában és eldöntésében, ebből a szempontból is jelentős az iskolai végzettség. Az iskola tudatosan megfogalmazott társadalmi és politikai célkitűzése volt, a kulturaközelitő feladata mellett, két uj társadalmi funkció elősegitése. Ezek:- csoportmobilitás és a- társadalmi mobilitás. Ennek megfelelően alakult át az iskola struktúrája. Mindezek mellett a tudomány és a technikaafejlődésével egyre nagyobb súlyt kap az iskola szakképzési funkciója. A felszabadulás utáni első lo-15 év extenziv fejlődése, mennyiségi eredményei impozánsak. Jelenlegi viszonyaink között a mennyiségi fejlődés lelassult. A két funkció teljesitéséből csak az egyéni mobilitás elősegitése ^ /5/ az, amelynek eredménye viszonylag egyszerűen mérhető.
