Csontos Sándorné: Művelődési viszonyok egy mai magyar faluban (1985) / 449-1985

Kedvezőtlenebbek azokon a településeken az életkörülmények, ahol majdnem homogén paraszti foglalkozási szerkezet konzervizálódott, a települések forgalmi helyzete rossz, nagyok az ingázási távolságok.

Önmagában tehát nem Ítélhető meg a falvak kulturális fejlődése, hiszen szervesen összefügg társadalmi és gazdasági életünk sok egyéb tényezőjével.

Társadalmunk szerkezetének változásai tükröződnek a falvakban is. Alapvetően átalakult a falusi népesség osztály és rétegtagozódása, s ennek részeként jelentősen csökkent a mezőgazdasági népességhez tartozók aránya.

Tiszaföldvár nagyközség társadalmi struktúra vonatkozásában a szokásos és elfogadott szociográfiai felmérési módszer szerint /iparosodott, iparosodó, mezőgazdasági jellegű községek/ az iparosodó községek csoportjába sorolható. Az általános jellegű adatokat nyújtó táblázatból kiderül, hogy a község munkaképes lakóinak nagyobb %-a. dolgozik az iparban, mint a mezőgazdaságban. Ez indokolja többek között a község "iparosodó" kategóriába sorolását annak ellenére, hogy az első benyomásra mezőgazdasági jelle, ... /11/ A besorolást. , . , . , , , ... , , ,.

gunek tűnik. indokolja, hogy bar a község látszatra kifejezetten "mezőgazdasági profilú" és országos hirü termelőszövetkezete van, munkaképes lakosságát nagyrészt a martfűi Tisza Cipőgyár, Növényolajgyár és Szolnok város üzemei foglalkoztatják. Tiszaföldvár nagyközség strukturális keresztmetszetének statisztikai alakulását az 1. és 4. számú melléklet tartalmazza.

Nem régeha szokványos értelemben a falu, község fogalma a mezőgazdaságot, a parasztságot is jelentette. Ma ez már nem igy van, a falvak nagy részében - mint láttuk Tiszaföldváron is - nő az alkalmazotti, értelmiségi réteg aránya is. Tiszaföldvár példa arra is, hogy a község lehet legalább annyira az ipari munkásság lakhelye, mint a mezőgazdasági dolgozóké, hisz Szolnok város még gyors fejlődése mellett sem képes befogadni a gyáripar által tömöritett munkaerőt. Ebből szükségszerűen következik, hogy a közeljövőben is igen sok munkáscsalád fog falun lakni. A folyamat következménye, a falu urbanizálódásának gyorsulása, amely iránti igény egyre erőteljesebb.