Kovács László: Martfű története (1980) / 0446-1983

A Rákóczi-féle szabadságharc idején ismét néptelenné vált." 1721_ben 23 protestáns vallású jobbágy népesítette be a környéket, de 1728-33 között nagy volt az elvándorlás. "1734-ben az Aszódon lakó Podmaniczky János Tiszaföldvár föláesura. " A Kiskőrösről idetelepült evangélikus telepesekkel kötött telepítési szerződésben ismét találkozunk Martfű nevével. "Désmát á földvári földbül kilencedén, Telkitelek, Martfű és Homokszállási p; .Ltáimbul pédig nyolcadán ki fogjak adni. " "1770-ben még mindig a Podm&niczky -család a község földesura. A határ jó minőségű és termékeny, de szűk. Robot szükség szerint, kilenced természetben ... Szantó-vedő földesúri majorüzem működik a falu határában. " /17/ Tehát a török uralom alatt a környék elnépteledett, s a XVIII. sz-ban is nagy a vándorlás. A földbirtokosok megpróbáltak különböző kedvezményekkel letelepíteni jobbágyokat, de ez nem sikerült, Oka lehetett ennek a Rákóczi—féle szabadságharc, a sokszor kiáradó Tisza miatti szűk földterület /18/, s nem utolsósorban, hogy a telepesek szabad vallásgyakorlatát nem mindig sikerült biztosítani. /19/ A jobbágy terheket Mária -Terézia úrbérrendezése egységesítette. "Mária Terézia az állami adó biztos alapokra helyezése érdekében országosan végrehajtotta a telekszabályozást... Ez a szabályozás ... Heves és Külső-Szolnok megyék területén 177C-71-ben ment végbe. " /2G/ Egy 1773 körül készitett vízrajzi térképen Tiszaföldvár és Martfű között olyan földdarab látható, amely a valószínű évenkénti árvizek következtében hosszabb-rövidebb ideig vizzel borított, az év nagy részében viz alatt álló terület volt.