Kovács László: Martfű története (1980) / 0446-1983

Szintén ezen a térképen a középkor hires kereskedelmi útja, a Via commercialis is jelölve van Martfü-Vezseny átkelési lehetőséggel. /21/ "... a magyar történelem folyamán a Tiszav3rkony-Tiszavarsány közötti átkelőhely bizonyult időben tartósabbak, fontosabbak, forgalmasabbnak ... A Vezseny-Martfü közötti rév kisebb jelentőségű ... a Vezseny-Martfü-i tiszai átkelőhely a XVIII. század előtti viszonyokhoz képest belterjesebb Martfű környéki állattenyészhez igazodott. " II. József korában a korabeli térképek szerint HMartt-fü"-n tehenészet és ménes található. " Árutermelő mezőgazdasági üzem ez m^r, ami indokolja a közeli révet, hiszen ekkor még a szarvasmarhákat lábon hajtották Némethor3zág felé ... Az állatok Martfü-Vezseny-Jászkarajenő-Törtel-Cegléd-Albertirsa-Pilis-Monor-Üllő-Vecsés-Pest vonalon kerültek fel Budara, majd vándoroltak tovább Győr-Ausztria-Németország felé.". /22/ Ebből a szempontból nem lehet érdektelen, hogy "Martt-fü"n nagy gazdasági épületek, istállók kellettek hogy legyenek az itteni tehenészet és ménes miatt. S ezeket az istállókat minden bizonnyal ki is használták a kereskedők, s talán éppen ezért volt az egyik tiszai átkelőhely Martfű- és Vezseny között. "A Via commerciális pontosabb nyomvonalára útbaigazítást adnak a XVIII-XIX. századi térképen feltüntettett csárdák is ... Tiszavarsány-Kunszentmárton vonalán /3o km/összesen öt csárda szerepel ... Ezek a csárdák majdnem 6 km-ként települtek ... "A csárdák egyike a "Hajlati csárda; Martfűtől északra ... Másik neve; Tiszahajlati csárda. " /23/ Egy XIX.század elejéről való térkép szerint "Földvár" falu "Martfő" pedig puszta, s mind a kettő a "^ező-Turi" járáshoz tartozik Külső-Szolnok megyében. /24/