Kovács László: Martfű története (1980) / 0446-1983

Ha az össznépességet a valóságot megközelítően akarjuk meghatározni, akkor az adózó háztartás mögött ezeknek a jelentős számát is figyelembe kell venni. " /12/ Dávid Zoltán, a visszakövetkeztető módszer első következetes alkalmzója országos méetekben vizsgálva a kádést, arra ® eredményre jutott, hogy egy adózó háztartás a családoknak legfeljebb az egyharmadát jelenti. Egy Somogy megyei kutatás a XVIII. század eleji anyakönyvekre alapozva 2o-2 6 főnyi mépességet mutatott ki adózó háztartásonként - jobbágyfalvakban. " /13/ Ezek szerint a szolnoki szandzsák 1571. évi adóösszeirása alapján Martfű lakosinak a száma mintegy 280-364 fő. Ugyanebben az összeírásban "fődvár falu ... 49 ház Templom. " /14/ A lakosság pedig mintegy 980-1274 fő. Igen érdekes, hegy Martfűt csak ez az 1571-es összeírás választja külön Tiszaföld vartól, még ha jóval kisebb is annál. A XV.sz-ban még csak mint pusztát említik, s a XVI. sz-ban - 1571-ben - már mint önálló falu szerepel a defter összeírásában. Ez azért lényeges szempont, mert az összes többi forrásban Martfű - több alakban is, mint Marthyeus puszta, martfői puszta, Matt-fű- Tiszaföldvárhoz tartozik. A viszonylag nagy népességszámnak, s igy annak, hogy az összeírásban külön faluként szerepelt Martfű, a legvalószínűbb oka az, hogy aránylag későn került a Tisza bal oldala török fennhatóság alá. Mert bár a törökök már 1553-ban létrehozták a szolnoki szandszákot, Martfű még a budai szandzsák 1559. évi összeírása alapján szerkezstett térképen sem tartozott a hódoltsági területekhez, az egész Duna-Tisza-köze viszont odatartozott. Ezért lehetséges, hegy az 154o-es évektől a törökök elől menekülő duna-tisza-közi lakos ágból néhányan itt telepedtek le.