Kovács László: Martfű története (1980) / 0446-1983

A törökök a hódoltság élsc évtizedeiben foglalják el Külső-Szolnok megye tiszántúli részét, ahová Martfű is tartozott. " Á török közigazgatás bevszetésével az elfoglalt területeken jogilag egycsapásra megszűnt a magyar állami, közigazgatási élet. " /9/ Martfű a budai vilajet /élén a budai pasa/, ezen belül a szolnoki szandzsák /szandzsákbég/ területéhez tartozott. A szandzsák közigazgatásilag kisebb kerületekre, néhijékra /kádi/ tagolódott. /10./ A "Szolnoki szandzsák hitetlenééinek fejadó /dzsiíi'Ije/ összeirása a nevezett szandzsákban " alapján Martfű a szolnoki néhijéhez, kerülethez tartozott, a szomszédos "Fődvár" azonban már a csongrádi néhijében volt. A szolnoki defter 1571. évi összeirása alapján " Martfű falu tartozik a nevezetthez. Szabó Balázs, Szabó Mátyás , Vertán Egyed, Dragadics Pál, Sükös Lázár, Nagy János, Ssirai Gergel, Peti Pál, Varga János, Halázs Máté, Szabó Pé'er, Vatiszkai Imre, Aalidos Tomás, Elek Bálint 14 ház. " /ll/ "A magyar történelmi irodalomban elég ált&ános gyakorlat az, hogy egy falu össznépességét ugy határozzák meg, hogy egy-egy adóösszeirásban szereplő háztartások számét öttel, esetleg hattal szorozzák. Ez aszámitási mód a való helyzetnél sokkal alacsonyabbá teszi a lakosság számát. Más a család /családfő gyermekeivel /, más a háztartás / több, elsősorban rokon család együtt élése/ és más az adózó háztartás. Adózáskor csak azokat irták össze, akik a teherviselésre képesek voltak, vagy akik valamilyen okból nem tudtak ez alól kibújni, kiváltságot, mentességet szerezni.