Kovács László: Martfű története (1980) / 0446-1983

- 17 Kigyulladt az üzem irattára is a kétemeletes gyárépületben és teljesen leégett. A VÁLLALAT ÁLLAMOSÍTÁSA /38/ 1944. őszén és 1945. tavaszán hosszú harcok során szabadult fel Magyaország és Csehszlovákia. A Csehszlovák állami viszonylag gyorsabb ütemben kezdett a szocializálás, az államositás útjára lépni. A Bata-müveket 1945. május 3o-án a Csehszlovák állam állami tulajdonnak nyilvánitotta. A továbbiakban nemzeti vállalatként működött, amelynek a martfűi CIKTA Rt. a leányvállalata volt. így a martfűi gyárral kapcsolatosan sajátos helyzet állott elő: mint a Bata—müvek érdekeltsége, egyike volt a legkorábban államositott üzemeknek. Ugyanakkor Magyarország területén fekvő gyára - a CIKTA - viszont nem volt államositva 1948-ig, sőt éppen különleges helyzeténél fogva s fordulat évében sem. A gyár jogilag csak az 1949. juliusában a csehszlovákokkal megkötött "Csorba-tői egyezmény"-ben vált egyértelműen magyar üzemmé. Az egyezmény szövege szerint az ilyan üzem azé a népi államé, amelynek a területén "fekszik, s mindennemű tartozás, ugyanugy követelés megszűnt a két állam részéről. A Vörös Hadsereg 1945. februárjában adta át végérvényesen a martfűi cipőgyárat az akkori vezetőségnek. Az üzem dolgozóinak komoly gondot okozott a termelés beinditása, ezért az első munkaügyülésen elhatározták, hogy küldöttséget küldenek a zlini központba anyagbeszerzés céljából.