Kovács László: Martfű története (1980) / 0446-1983

- 18 6 vagon árut, valamint különféle gépalkatrészeket szereztek be. Ezeknek az áruknak a megérkezése már alapot teremtett a termelés beindításához. A háborús romok eltakarításával eg?időben a történelem eddig ismert legnagyobb inflációja nehezítette nagymértékben a cipőgyár fejlődését. Az 1946. augusztusában bevezetett forint azonban megváltoztatta az üzem helyzetét. A termelés növekedésével párhuzamosan szélesedett a gyár vonzási köre, és viszonylagosan aránytalanul felduzzadt a dolgozók létszáma; a polgári termelés beindításakor még csak 50, 1947-ben már 370, 1949-ben pedig 886 főt alkalmazott a vállalat. A fentebb emiitett, 1949-es "Csorba-tói egyezmény"-nyel rendeződött a cipőgyár jogi helyzete, így sor kerülhetstt az államosításra is. A Tisza Cipőgyár 195o. január 1. óta állami vállalat. A Magyar Közlöny l|5o. január 18-i számában a könnyűipari miniszter közleménye szerint; " A Népgazdasági Tanács a 299/ 1949. számú minisztertanácsi határozat értelmében átruházott hatáskörben az 1947 ; XXXVII. tv.8. §-a alapján Tisza Cipőgyár nv.cég alatt nemzeti vállalat alapítását határozta el ... A vállalat székhelye; Tiszaföldvár /Martfű/ ... A vállalat ... a CIKTA Cipőgyártási és kereskedelmi Rt- cégből alakult át. " /39/ A szolnoki megyei biróság végzése alakján 1950. február 16-án a Tisza Cipőgyár székhelye " Tiszaföldvár /Martfű/" helyett "Martfű" lett, ugyanis közben a Tiszaföldvári Képviselő Testület 1949. november 2-án rendkívüli közgyűlést tartott, melyen bejelentették "a Belügyminiszter Ur és alispán ur rendeletét ... tudomásulvételét végett, miszerint Tiszaföldvár községhez tartozó Martfű, - kijelölt tanyaközpont - önálló község lett." Martfűt 1950. január 21-én nyilvánították községgé. /4o/