Kovács László: Martfű története (1980) / 0446-1983

Mivel a cipőgyárnak köszönheti Martfű azóta is folyamatos fejlSését, az üzem alapításának körülményeit bővebben kell tárgyalni. /30/ Ezt a gyárat Bata János, egy csehszlovákiai gyáros ala­pította, s a CIETA a Bata monopólium magyarországi leányvál­lalata volt. A Bata konszern irányitója az egész viságot, 96 országot átfogó cipőgyártási és értékesítési monopóliumot fejlesztett ki. Központi üzeme Zlinban - ma Gottvaldow Csehszlovákiában - volt. A Bata-cég számolva az I. világháborút követő gazdasági fellendüléssel, a konjukturában kedvező lehetőséget látott a világpiacon a poziciók megszerzésére. Magyarországon terv­be vette egy cipőgyár felépítését és a kereskedelmi hálózat kiterjesztését. Már 1929-ben megpróbált Magyarországra behatolni, de akkor a kisiparosok élénk tiltakozása miatt - akik joggal féltették érdekeiket a Bata monopóliumtól - kudarcot vallott. Az 1929. évi sikertelen kísérlet után Bata 1938-ban látta elérkezettnek az időt magyarországi tervének végrehajtásá­hoz. A politikai helyzet alkalmas volt ennek a tervnek a végre­hajtására. 1938-ban a hitleri Németország félredobva minden nemzetközi megállapodást és a békeszerződésben rögzített kö­telezettségeit, megszállta Ausztriát. Mint ahogy az varható volt, Hitler nem elégedett meg Ausztria bekebelezésével, sze­met vetett Csehszlovákiára is és különböző területi követe­lésekkel lépett fel. Ezzel egyidejűleg a magyar reviziós körök is előálltak követeléseikkel. Az egyezmény után 1938. novem­ber 2-án, az első bécsi döntéssel el is érték céljukat. Csehszlovákia ~orsa megpecsételődött, s ez volt a nagy alka­lom arra, hogy Bata megvethesse a lábát Magyarországon.

Next

/
Thumbnails
Contents