Kovács László: Martfű története (1980) / 0446-1983

- 12 Csehszlovákia husz éves fennállása után 1939 márciusában mint önálló állam megszűnt létezni. Bata a politikai és kormánykörökkel tartott kapcsolatai révén jóval a bécsi döntés előtt ismerte már az uj határvonalakat. így azt is tudta pontosan, milyen terűletek lesznek Csehszlovákiától Magyarországhoz csatolva. Ezért zlini raktárkészletének jelentős részét mintegy 3 millió pár cipőt azokba a városokba és községekben levő fióküzleteibe szállitott le, amelyek a reviziós térkép szerint Magyarországhoz lettek csatolva. Ezeken a területeken Érsekújvár lett a központja. /31/ Érsekújvár viszonylag fejlett iparvidék volt már a monarchia idejében is, több gyár működött itt. Az érsekújvári üzem azonban tovább nem volt bővithető, telkét teljesen kihasználta, s bizonyos felujitásra szorult. Ez a gyár már nem biztositotta volna Bata távolabbi elképzeléseit. Ezért Magyarországra, mint telephelyre eső választását a következő megfontolások döntötték el; 1. Magyarország az 1867-es kiegezés után is Ausztria gazdasági függvénye, iparilag elmaradott oszág, 2. A magyar fogyasztótömegek cipőszükséglete % A magyar népesség könnyen elérhető falusi emberanyaga, az olcsó munkaerő 4. Távolabbi célként a balkáni államok piacainak megszerzése és ellátása. Ezeket a szempontokat nézve Bata a legfiegfelelőbb helyet akarta kiválasztani. A választás először hazánk északi részére, a Duna partjára esett, ahol a legkedvezőbbek a közlekedési viszonyok, közel van csehszlovákiai üzemeihez. A magyar kormány azonban ahhoz kötötte a támogatást, hogy az ország egy agrárproletár vidéken épüljön fel az uj gyár.