Kovács László: Martfű története (1980) / 0446-1983

- lo A fenti megállapítás alapján elképzelhető, hogy az 185oes évek közepére Martfű környékén befejeződtek a Tisza szabályozásával kapcsolatos munkálatok, s az árvíztől megmentett legelőkön lehetőség kínálkozott juhok tartására is, amit az 1854-es adat igazol. Talán valószínűbb magyarázat azonban az, hogy a juhokat sokáig nem vették be az adóösszeirásba, s igy nem szerepelnek az 1845-ös forrásban. A lakosság a földmüvelés és az állattenyésztés mellett halászattal is foglalkozott, hiszen a néprajzi gyűjtések halásztapogatókat találtak Martfűn a környék néprajzi vonatkozású kutatásai során. /28/ 1920 táján öt földesúri gazdaság volt Martfű területén; Kövér Jánosé, Keszlerffyé, Gottesch Béláé, a Somsichoké és Szobotka Dezsőé. Martfű vasúti állomását is a környék földbirtokosainak az érdekében létesítették, hogy mezőgazdasági termékeiket az olcsóbb vasúton szállíthassák. Itt építették fel az országút mentén a két tantermes tanyai iskolát, a tanitólakással együtt. A földbirtokosok mellett az 1913 óta működő Laczkó-féle részvénytársaság, a téglagyár jelentette a környéken a kapitalizmust. Emellett csak majorságok, szegényparasztok, zsellérek és munkanélküliek voltak itt 1939 táján. /29/ III. A CIPŐGYÁR ALAPÍTÁSA Martfii rohamos fejlődése a CIKRA Rt. ma Tisza Cipőgyár alapításával kezdődött az 194o-es évek elején.