Kocsis Emília: Tiszaföldvár gazdaságának története a XVIII-XIX. században (Tiszaföldvár, 1981) / 0423-1983

• 12 általában felére vagy harmadára, de Inokán ti zennegyedére csökkeni legjelentősebb visszaesés Tiszaföldváron tapasztalható, ahol a rét aránya harmincnyolcadára esett vissza. Sem ilyen egyértelmű a helyzet a legelők esetébai .Jelentős visszaesés mutatható ki Csépán, Cibakházán ahol az 1786-os adatok tftzed illetve huszadrésze az 1895-ös legelőterület. Átlagban harmad illetve negyedrészére csökkent a legelő a Tiszazugban, de Tiszasas, Tlszaug illetve Vezsny esetében jatentős növekedés tapasztalható.Ezek a legelők többnyire ártéri területeken találhatók. A szántó térhódítása olyan erőe tendencia volt, ho&r ideiglenesen még a szőlőterület csökkenésit Is kiváltottál A szőlőterület alakulása Tiszaföldváron 1786*89. 1873. 1895. 217 kh 718 kh 527 kh Keleti Károly Szőlészeti statisztika 1873-ban. A XX. században £>lytatédik a szőlőtelepités.Sőt a Kecskemét környéki Benedek-cég kémiai elemzések után rájött, hogy az itteni homok összetétele hasonló a DunaTisza közének homokjához, igy a gyümölcs minősége is hasonló .Ezután szorgalmazták a gyümölcstelepitést.Itt olcsón felvásárolták, majd kecskeméti címkével ellátva 3o44o kai drágábban eladták.A község déli területén található