Kocsis Emília: Tiszaföldvár gazdaságának története a XVIII-XIX. században (Tiszaföldvár, 1981) / 0423-1983

földvár határában.Ez volt az utóleó árvíz a környéken. /A vízgazdálkodás a Tisza II.és III. vízlépcső illetve a Nagykunsági öntözőfürt kiépítésével válik teljessé./ A saabáljo zás, az ár-és belvízvédelem negy torUleteken tette biztonságossá a termelést. Ugyanekkor változott a gazdasági és politikai légkör is.A kiegyezés után a gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozottabbá váltak és a magyaroroszági gabonatermelést ösztönÖzték.Az árvíztől megszabadult alföldi nagybirtokok ekkor váltak gabonatermelő gazdasárokká.Az 1

895. évi mezőgazdasági statisztikai felmérés adat

ai már az uj gazdasági szerkezetet tükrözlki fl fb'ldUrültt mttfo^í-lct^ (isziz^o'lclisairoi JcPJéT- Uml Ö8sz- szán- tort rét KJn?ÍL.fl lege- er- náddas nem tertor. t

é beült.parl.

lő d

g mő 22120 18589 128 165 527 lo 1635 39 32 995 loo % 84,3 0,58 0,78 2,38 o,o4 7,39 o,17 0,14 4,48 A szántó területe II.József koréban 21,6 mlg 1895-ben 84,3 &.A szántó tarület nek növekedése az egész Tiszazugban megfigyelhető tendencia.Általában háromszoros az jmolkedés, de Tiszaföld váron négyszares, Tiezas*son ötszörös, Inokán pedig hatszorosára növekedett a szántó aránya a század végén.SzembeszökŐ a rét és a legelő arányának csökkenése.1786-ban Tiszaföld váron a rét az összterület Jl,5 mig 1895-ben o,78 f>| a legáLő 1786ban 45,7 1895-ben 7,39 % csökken.A Tiszazug többi községében is ez a tendencia figyelhető meg.A rét aránya