Kocsis Emília: Tiszaföldvár gazdaságának története a XVIII-XIX. században (Tiszaföldvár, 1981) / 0423-1983

» földterületek arányát,* Tisza szabályozását 1844-46-ban kezdték meg és a sok szubjektív és objektív nehézség ellenére a század végére a munka lényeges frászéban elkéezültek.Vásárhelyi Pál véleménye sz jrint a 78. számú átvágással a Cibakháza-Tiezajenő környéki nagy kanyarulatot le kell vágni.Ezt a tervet kevés módosítással a kivitelezési nunkáletok idején is elfogadták,1853-ban sorrendben negyedikként ki is ásták a vezérárkot.Az átvágás 1225 méter, az átvágott kanyar 19«ol9 méter hosszú, igy a rövidülés 17.794 méter.A cibakházai holtág igy a Közép-Tisza vidék leghosszabb levágott kanyarulatai töltésépit? si munkák jóval később kezdődtek el a térségben.1863-ban á Szolnok-Csongrád Balparti Társulathoz csatlakoztak a környék érdekelt földesural.A bb gin dűlő töltésépítési munkák egjruttal munkát biztosítottak az 1863-ae aszályis évben kenyérnélkül maradottaknak .A töltésépítési terveket Fodor János és Bitó kesséna Ferenc készitették.Martfü ée Cibakháza között 11.852 méter töltést építettek 1863-65. között. A Cibckháza-Jenől átvágás kifejlődése után 1871-ben alakult mag a Cibak-Sápi ármeátesitő Társulat, amely 1874-75-ben a 5,2 km hosszú gétat épitett.A gátépítésekkel egyidőben a belvizezabályozás munkáját is megkezdték.Csatornákat építettek, gondoskodtak a belvizek levezetéséről.Az országban először Cibakház! Ár^entesitő és Belvizszabályozó Társulat alkáLmázott belvízlevezető szlvornyát.1882-ben a Sárszegbai építettek egy zsilipet, amelyet később felszámoltak.Ennek a helyén 1895-ben átszakadt a gát.A viz 4.930 hektár földterületet borított el Cibakháza és Tisza-