Szlankó István: Korunk vízgazdálkodása a Tiszazugban (Tiszaföldvár, 1978) / 0409-1983
- 16 A kiépített és jól működő belvízvédelmi rendszer mellett is előfordul, hogy kisebb-nagyobb területek belviz alá kerülnek. Emlékezetes marad az 194o-es évek eleje , amikor a hirtelen hóolvadásből és a felszínre törő talajvizekből származó belviz hatalmas területeket borított be : a Közép-Tiszavidéken 4o.597,6 ha-t, a Cibakházi Ármentesitő és Belvizszabályozó Társulat területén 287,5 ha-t. 1963-ban volt az eddigi maximális elöntés : 60.800 ha a Közép-Tiszavidéken * Öntözés Ahhoz, hogy a Tiszazug optimális mezőgazdasági területté váljék , ellensúlyozni kell a kedvezőtlen éghajlati tényezőket. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az évenként szeszélyesen változó csapadéktól függetleníteni tudjuk a gazdálkodást, mert " a mezőgazdasági termeléshez szükséges nyári csapadékra HESI biztonságosan nem minden hónapban lehet számítani . Az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése tehát egyik alapvető feladat . Szükségességét csak fokozza, hogy még kedvező évi csapadékmennyiség esetén is gyakori az időleges csapadékhiány, amely a növények szakaszos fejlődését hátráltatja. Ezzel magyarázható, hogy a termésátlagok emelkedése vagy csökkenése nem mindig párhuzamos a csapadék , évi* mennyiségével. » Dr. Aldobolyi Nagy Miklós szegedi főiskolai tanár talajfölarajzi megfigyeléseket végzett a Tiszazug területén . Ő irja : " 1953 nyarán egyetlen kis kapacitású bolgárkert hasznosította öntözésre a Tiszazugot loo km-es hosszban határoló folyókat ». 27 , Hazánkban a két világháború között kezdett terjedni az öntözés , elsősorban a rizs árasztó öntözése. 193o-ban az
