Szlankó István: Korunk vízgazdálkodása a Tiszazugban (Tiszaföldvár, 1978) / 0409-1983

- 17 egész országban csak 14643 kh-at öntöztek . A Tiszazugból a felszabadulás előtti időszakból csak minimális öntözés nyomai lelhetők fel . Holtágak , belvizlevezető csatornák mellé települt bolgárkertészetek, uradalmi kertészetek és kutakból öntöző kertészek alkották az egész öntöző "gazdaságot "? A holtágak csatornák melletti kertészetekben lóval hajtott un. bolgárkerékkel emelték ki a vizet . A ló egy függőleges tengelyű, fából készült fogaskereket forgatott . Ez egy másik fogaskerék segítségével, magasabban elhelyezett vizszintes tengelyt hajtott. Erre volt ráépitve a nagy átmérőjű kerék , amely láncra fűzött vedersort mozgatott. A vedrek az alsó helyzetben beleértek a vizbe , megmerültek, felemelkedtek és a felső átforduláskor kiömlött belőlük a viz egy teknőbe, onnan pedig a csatornábajjfolyt Ilyen szerkezete volt Ivanov Károlynak a tiszaugi Holt28 Tisza "sarkában", a mostani szivattyútelep mellett . 29 Hasonlóra emlékszik Cibulya Ferenc csépai kertész. Annyi volt csak a külobségqj hogy a vizszintes tengely nem volt magasra emelve, hanem a ló járás közben átlépte . Szellemesen fejezték ki ezeknek a kerekeknek a teljesítményét : ugy mondták "egy kapás" ,"két kapás" kerék. Azaz egy vagy két kapás /bolgárkapás/ ember kellett-e ahhoz, hogy a kiemelt vizet a táblákbax tudja irányitani a főcsatornából , lehetőleg ugy, hogy a táblákat csak a szükséges mértékben öntözzék meg. Később a motorokra is átvitték ezeket a kifejezéseket a hagyományos,árasztás**bolgárkertészetekben . Cibulyáélcnak a csépai határban , a Kámai Holt-Tisza mellett volt ilyen viz* emelőjük. A méretekre nem emlékeznek pontosan, a szerkezet felépitését is nehezen tudták megmagyarázni .