Horváth Ferenc: Szajol – Tiszaug közötti Tisza-ártér tájértékelése és fejlesztése (1979) / 0408-1983

- 19 165. Az élőhely változásának hatása az állatvilágra v Az árterek változatos növénytakarójának a jövőben a nagy mezőgazdasági táblák kialakulásakor a jelenleginél is nagyobb szerepe lesz az állatvilág, a madárvilág számos fajának fenntartásában. A gazdaságok a termesztett növényfajok számát csökkentik, hogy a gépesités gazdaságos és hatékony legyen. A repülőgépes növényvédelem a terület hidrológiai adottságai miatt / belvizek, esetén járhatatlanok a területek/ fokozottan előtérbe kerül. A fák, fasorok kivágásával, kis vízállások, rétefe csatornázásával egyes fajok szaporodási és táplálkozási lehetőségei, tovább zsugorodnak. Feltótlenül figyelmet érdemel, hogy az állatvilág tagjainak nagy része főleg a szaporodási időszakban ragaszkodik egy bizonyos területhez és ezt a területet akár harc árán is igyekszik megvédeni. Mennyiben ismótelen alulmarad a küzdelemben, ugy elvándorol a területről. Az élőhely korlátozásai az egyed szaporodási képességének csökkenését vonhatja maga után. /Pl. az egyéb ártalmak mellett ez is okozhatja a ragadozó madarak tojásainak terméketlenségét. / A biológiai eltartó képessége egy területnek, tehát nem redukálható le C3ak a táplálék mennyiségére, hanem vizsgálni kell az élőhely birtoklásának lehetőségét, az egyedek és fajok egymás zavarásának mértékét és az ember által közvetve, vagy közvetlenül okozott károsításokat. 17. A környezet művi strukturái 171. A települések kialakulása történetének rövid áttekintése. A legújabb kutatások szerint a Közép-Tisza vidék 4-5000 év óta szinte folyamosan lakott. A Szolnok környéki Tisza-táj egyik első irásos emléke I.Géza király 1075-ben kelt adománylevele. A garamszentbenedeki monostor alapító levelében szerepel először Szolnok, Tiszakürt neve, több más község, vízfolyás és helynévvel egyetemben. Az adománylevélben szántóföldek, feltöretlen földek, rétek, legelők, szőlőskertek /!/ halastavak szerepelnek, bizonyságára annak, hogy a Közép-Tisza vidék a honfoglalás előtt is mezőgazdaságilag müveit terület volt. A vidék lakosságára, gazdasági fejlődésére legnagyobb csapást az 1241-42 évi tatár pusztítás hozta. Egyes források Magyarország lakosainak számát abban az időben 2 millióra becsülik, melyből 1 millió