Dankó Irén: Az ifjúság életviszonyainak változása lakóhelyemen a felszabadulás után (1977) / 357-1977

A. levágott kanyarulat za/то а Gjrr.züg: jól müveit, jól hasznosított termelőszövetkezeti földeken öntözd csatorna-rendszer. Rendkívül finom fű­szer paprikát termelnek nercegy évben. - - - A kanyarulat északkeleti r^azé­­ben kenderfel dől gogofízom voj t az 1950-ея évekig. /А holtágban jól lehetett kendert áztatni./ л..ie_vAaitt_kgaLarui at hasznsaitáea; 1. / öntözés 2. / nédVágés /Nádfeldo?b£Pozó Szövetkezet is van/ '5./ halászat /kismértékű/ 4*/ rákászat /kismértékü/ 5*/ pézsmapocok-fogás/kisraértékü/ 6*/ stBWidoláe Sokáig élt itt a fenékhflláezat 9f reminds kecehálóval. rákászat füzveoszóből font rákfogó-kcsarakkal állott marhamájjal, vagy előzőleg büdösödni napra kitott kottéhásított kecskebékákkal, nézвшаррcQkfоgás ugyan­csak füzveaszőből font kosárral a pusztuló magaspar-tok e-8 mii ter maV-aa/ alsó szélein. Egy jól kikészített péz ara apócokborért 3*5-40 forintot is meg­adtak. A rákokat nedves szolwlevelek között, bevarrott fedelű füzvessző­­kasokban adták fel a VADÉRT Vállalat budapesti címére* Ma mór /1977./ e^ek a foglalkozások nagyon "egyediek", megritkultak a rohanó és "modernizólóüó" élet forgatagában. 96 reginós kecehálót már csak a Tiszazugi Földrajzi Mú­zeumban lehet látni, vagy rák- és pézsmapocokfogó kosarat............ Néhány szép ősi földrajzi elnevezésünk aranyárul at zugából és külső széléiül: Madaras-part, Madaras-tó, Árvád, Székes, Sárszög,vagy Sár­­szeg, Telek, Nagy- ée Kis-Tatos /tat* óéi uráli szavunk, egyfajta halat je­lent/, Oörgefok, Belső- és Külső-Sáp /nem azonos a német Schab-bal/,Csuhaj­­csérda, Fipis-halom /Pacsirta-halom/, Bánom-hegy/ősi törk,esetleg ugor ere­detű/, Sulymos-tó /ma müveit területi a XIX. század közepén még tó/.- A sú­lyom /Trana natans L./ ősi szavunk, már a XI. században szerepel okleveleké ben én ősi eledelünk. Vízi növény* vizi diónak, vizi gesztenyének is neve­­zik. A néni szokásrendszert en /nrekaoitelista környezetben/ gyűjtötték, pia­con zsákokban vagy kasokban árulták, megfőzték, megtisztították, mint a ezolid gesztenyét, magas szénhidrát és Eehórje tartalma rendkívül tápláló­vá tette. Nyersen ia fAgyneztható. Fér perces utazás után, egy nagy “S"-kanyarulatot leróva az autó­busszal, megérkezünk a 4 km hosszú nagyrévi bekötő úthoz, az ut kezdetén a "Sárav", vagyis egy ma szövetkezeti kezelésű, egykor egy Sáray nevű ember birtokában lévő kocsma és környéke, /гAz autóbuszon is igy váltják a je­­gyetsKérek kettőt Sáray-ig 1*/- - - Nagyrév /régebben:Tj3zn-No^y-Rév/kézség /19fO-ban 1730 1 ak0s/ az északnyugatra benyúló keskeny nararréyj infúziós lbnzfdl szíré ten tel épült. Igen régi községünk, első okleveles említése I3eŐ-ból~^bl 0«. Okkor Írja az oklevél, ami azonos a^Np^rgjf névvel. Nevében io foglaltatik, hogy nagy rák , azaz*átkelő hely volt itt már a középkorban. Átkelőhelyek létesítéséről szól Mátyás királyunk egy oklevele 14Г9-b»l itt a Tiszazugban. Ur.i átkelő helyre utal a szláv eredetű "rév" helyett ma már csak földrajzi névként használt "Kelem", Кele szó, még a finnugor korból valók ezek. A Zoidóhalomtól nyugatra a "áele-aziret" morotvozufr-névben raaraut fenn а XIX. századig, Tiazasason ma ia él a Kelen szavunk: ugyancsak tiszai átkelő hely van itt is./:id. még Kele-pa­­tak, Kelenföld, Kelenvölgy, stb./ Na p-у révnek gazdag történeti, földrajzi, szociográfiai irodalma vanr hiszen itt pattant ki az 1920-as évek végén a hlrhedett arzéné» gyil­kosságok sora.86 gyanús sírt bontottak fel a nagyiévi temetőben, s mindé* t'vik sírhelyben ki lehetett mutatni megfelelő helyein az arzéntar­talmat,. amit a nagyrév! bába oldott ki légy fogó-pirosból. Mivel ez arzén színtelen, szagtalan, íztelen, igy "nagyszerűen" fel lehetett használni megunt beteg, idős emberek, megunt szeretők, megunt férjek "rövid utón voll ' láb alól való eltétoiére. A bába még biztatta is azesszonyokat, mert csak asszonyok voltak a vádlottak, egyedül Tiszakürtön szerepel férfi is.- 65 -

Next

/
Thumbnails
Contents