Szlankó István: A szőlőtermelés feltételei a Tiszazugban (Tiszazug, 1973) / 0343-1977

- 7 A sokévi átlag 5oo mm körül van, azonban előfordulnak 4oo mm körüli értékek is éppen az éghajlatunk kontinentális jellege miatt. Ha minden évben optimális időben , megfelelő adagokban kapnánk a fényé és hőmennyiséget a csapadékkal egyetemben, a Tiszazugban biztonságosan lehetne a szőlőt is termeszteni mind mennyiségi 91 mind minőségi szempontból. A természet azonban gyakran megtréfál bennünket, valamelyik éghajlati elem csaknem mindig eltér az optimálistól és a többi kedvező hatását is lerontja . Ezért fordulhat elő olyan eset , hogy a tiszazugi átlagos szőlőtermés 24,6 q holdanként /1964-ben/, vagy pedig csak 4,8 q , mint 1965-ben. Beszélnünk kell röviden a talajról is . A szőlő a talaj iránt különösebben nem igényes , külöhböző származású talajokon egyaráit jól termeszthető, de a bor jellegét meghatározza . Köztudomásu , hogy a vulk^íáni talajokon termelt szőlőből általában kiváló minőségű bort lehet késziteni. A humuszos , lösszel kevert homok is igen jó szőlőtalaj. Rajta jellegzetesebb, Ízesebb , zamatosabb, jouban elálló bort kapunk, mint a tiszta futóhomokon. A szőlőtőke erős növekedését, bőséges és jó minőségű termését a tápanyagban gazdag talaj biztosithatja. A tiszaföldvári -cibakházi homoktalajok átlagos humusztart

alma 1,5 % , és ez a homoktalajok között már közepes humusztartalomnak számit, A déli homokfolt - Cserkeszőlő , fiszakürt stb. határában - valamivel kisebb humusztartalmu : 1,2 % . A talaj szine és nedvességtartalma erősen befolyásolja a talaj hőmérsékletét , közvetve pedig a talaj fölBtti levegő hőmérsékletét és az u.n. állományMl&aálklimát. A sötétebb szinü talajok több fényt nyelnek ±k el, mint a világosak, igy töbtfhőt raktározhatnak. A megkötött hő egyrészt a talaj